Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Kovács Zsuzsanna: A Berettyó műszaki–hidrológiai jellemzése

278 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 10,18. 68. ÉVF.. 5. SZÁ

M 7. ábra. Különböző valószínűségű évi nagyvízhozamok hossz-szelvénye Természetesen a Berettyó szeszélyessége miatt soha nem lehetnek nyugodtak az árvédekezők, hiszen például a vizsgálatban nem szereplő 1980-as évben a statisztikailag „veszélytelen" július hónap végének árvízi viszonyai okoztak nagy gondot. S. ábra. Kisvízi hidrológiai hossz-szelvény (2) Évi nagyvízhozamok valószínűségi eloszlása, mindhárom vizsgált vízmérceszelvényre. A 6. ábrán Berettyóújfalu-szelvényre elkészített számítás eredménye látható. (3) Különböző valószínűségű évi nagy vízhozamok hossz-szelvényét a 7. ábra mutatja be. A Berettyó magyarországi szakaszán 80%-os meglialadási valószínűséggel várható, hogy a határszelvénytől Berettyóújfalu szelvényóig a nagy vízhozamok növekednek, onnan a torkolatig azok csökkenése várható az árhullám ellapulása miatt. Nagyobb vízhozamok tartományában a vízhozam-növekedés, ill. csökkenés üteme kisebb mértékű emelkedő tendenciát mutat. A hasznosítható vízkészletek segédletei a következők : (1) A kisvízi hidrológiai hossz-szelvény, amelyet a 8. ábra szemléltet. A kisvízi hossz-szelvény felvételére 1979 őszén került sor, egy igen száraz, lefolyástalan periódusban. Ezek szerint a Berettyó határszelvényébe érkező minimális vízhozam 2 m

3/s körüli, amit a néhány kilométerrel lejjebb betorkoló Ér-főcsatorna további 1 m

3/s-mal növel, így a hasznosítható vízhozam a Berettyó magyarországi szakaszán 3—4 m

3/s. A inért érték Berettyóújfalunál a szelvényfelvétel időpontjában 3,57 m

3/s volt, előfordulásának valószínűsége az őszi hónapok átlagában 70%. (2) Különböző valószínűségű évi középvízhozamok hossz-szelvénye, amely a 9. ábrán látható. A 7. ábrához kapcsolódó megállapítások az évi középvízhozamok hossz menti alakulására is érvényesek. (3) Évi középvízhozamok valószínűségi eloszlását Berettyóújfalu-szelvény esetében a 10. ábra szemlélteti.