Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Déri József: A magyarországi Duna- és Tisza-szakaszok nagyvizeinek változási tendenciái

260 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 19ÜG. 68. ÉVF., 5. SZÄM 7. táblázat Az éven belüli legnagyobb árhullámok tetőzési időpontja közötti különbségek 10 %-os valószínűségű értékei alapján számított árhullám-levonulási sebességek összehasonlító vizsgálata a Duna Pozsony és Mohács közötti szakaszán Árhullám levonulási sebessége, km/nap Szelvény Időszak Pozsony Komá rom Nagymaros Buda pest Dunaföldvár Mohács Pozsony I. — Komárom I. 25 _ 36 — Nagymaros I. 34 36 — 43 42 — Budapest I. 40 40 25 — 46 41 19 — Dunaföld vár I. 38 41 32 26 II. 44 42 31 20 — Mohács I. 40 42 35 33 28 51 51 48 37 2H — Megjegyzés: T. időszak = 1870—1928 II. időszak = 1920—1980 8. táblázat Az éven belüli legnagyobb árhullámok tetőzési időpontjai közötti különbségek (időtartamok) 1 %-os, 10%-os és 50 %-os valószínűségű értékei alapján számított árhullám-levonulási sebességek összehasonlító vizsgálata a Duna Pozsony és Mohács közötti szakaszán Árhullám levonulási sebessége, Időszak km/nap p=l % 10 % 50 % Folyamszakasz Komárom— l'o zsony Nagymaros—Pozsony Budapest—Pozsony Dunaföld vár—Pozsony Mohács—Pozsony I. 17 25 53 II. 26 36 63 I. 21 34 64 II. 30 43 75 I. 25 40 71 II. 30 46 79 I. 25 38 70 II. 30 44 81 I. 28 40 63 11. 37 51 76 Megjegyzés: I. időszak: = 1870—1928 II. időszak: = 1929—1980 a pozsonyi induló szelvényéhez viszonyítjuk, akkor a 8. táblázat adatai szerint egyöntetű gyorsulás mutatható ki. A 8. táblázat tanulmányozása alapján az is megállapítható, hogy a legnagyobb mértékű (51 % -os) sebességnövekedés Pozsony—Komárom közötti szakaszon következett be (az 1 % -os valószínűségű árhullám levonulása esetében). Az is megállapítható, hogy a p előfordulási valószínűség növekedésével fordított arányosságban változik (csökken) a gyorsulás mértéke. !). láblázat Az éven belüli legnagyobb árhullámok tetőzési időpontjai közötti különbségek 1 %-os, 10 %-os és 50 %-os valószínűségű értékei alapján számított árhullám-levonulási sebességek összehasonlító vizsgálata a Tisza Yásárosnamény és Szeged közötti szakaszán Folyószakasz Árhullám levonulási sebessége Időszak km/nap p=l % 10 % 50 % Szeged—VAsárosnamény Csongrád—VAsárosnamény Szolnok—Vásárosnamény I. 15 21 40 II. 17 24 44 I. 15 21 36 II. 16 23 43 I. 12 18 33 II. 12 18 36 Megjegyzés: I. időszak = 1870—1928 II. időszak = 1929—1900 Az előbbiekkel azonos tartalmú vizsgálatok eredményeit a Tiszára vonatkozóan a 9. táblázat foglalja össze. A 9. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Tisza Vásárosnamény és Szeged közötti szakaszán általában és a vizsgált részszakaszokon is sebességnövekedés mutatható ki. A gyorsulás mértéke a Dunáéhoz képest lényegesen kisebb. Szembetűnő az is, hogy az árhullámok levonulási sebessége a Tisza esetében lényegesen kisebb, (fele-harmada) mint a Dunáé. 4. Összefoglalás A Duna, a Tisza és jelentősebb mellékvízfolyásainak magyarországi szakaszára vonatkozó 14 nagy múltú észlelési] szelvény vízállás-statisztikai adatai felhasználásával meghatározott jellemző részidőszakokra vonatkozóan kiszámítottuk a nagyvizek paramétereit és különböző valószínűségi értékeit. A statisztikai jellemzők meghatározásához egyszerű (Gumbel-féle) és összetett (Eulerféle béta) simuló eloszlásfüggvényeket alkalmaztunk. Árvédelmi szempontból kiemelkedően jelentős nagyvízi tartományokban a hidrológiai események időtartama több vízfolyásszelvényben és folyószakaszon jelentős mértékben megváltozott. Az elvégzett számítások hozzájárulnak a kritikus nagy vízi paraméterek meghatározásához, és a kedvezőtlen vízjárásváltozási tendenciával jellemezhető folyószakaszok lehatárolásához. Irodalom Rencsik R., 1979. Az 1979. évi szegedi árvíz és árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai. Vízügyi Közlemények, 2. Rencsik B., 1984. Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek a meghatározásához. Vízügyi Közlemények, 2. Rogárdi I., Némethy L., 1968. Töltések árvízi terhelése. Vízügyi Közlemények, 2.