Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
5. szám - Winter János: Az ország rövid időtartamú csapadékainak értékelése
252 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 198B. OL). ÉVF., 5. SZÁM ellentmondásokhoz vezet, mint 1 éves gyakoriság = = 100%-os valószínűség (biztos esemény!), 1/2 éves gyakoriság = 200%-os (!) valószínűség. Ezért sokkal helyesebb a csapadóknmximum-függvónyek harmadik paraméterének a valószínűséget tekinteni. Ezt sajnos a mai napig nem sikerült a gyakorlatban elfogadtatni, ezért az említett VMS-ekhez függvényeinknek gyakorisági értelmezést kellett adni. Ehhez figyelembe kellett venni, hogy eloszlásfüggvényeink a négy nyári hónapra egyformán érvényesek; a p valószínűség azt jelenti, hogy bármely hónapban lehet p valószínűségű. 4. A nagy záporok időtartama A nyári hónapokra havonta elvégzett vizsgálatokon kívül az évi legnagyobb értékekből álló adatsorokat is vizsgáltuk. Az évi legnagyobb értékeknek kb. 90 % -a származik a május—augusztus időszakból. Az adatsorokat lognormális eloszlásfüggvénynyel közelítettük, majd ezek felhasználásával állomásonként állítottuk elő a csapadékmaximumfüggvényeket. Ezek az előbbieknél sokkal kevésbé szabályosan alakulnak, az egy valószínűséghez tartozó vonalak nem közelíthetők egyenessel, log-log koordináta-rendszerben a különböző valószínűségű vonalak nem párhuzamosak. Ami még ennél is feltűnőbb, a kis valószínűségű vonalak (1—10%) az alföldi állomásokon 3 óra környékén igen enyhe emelkedésűvé válnak, és csak 12 óra után válnak újra meredekebbé. Erre mutat be példát a 4. ábra. mum-függvény), hanem a terület növekedésével is. Ezen utóbbira vonatkozó törvényszerűségek lényegesen kevésbé tisztázottak. Ezen belül is jobban kidolgozott az 1 napnál hosszabb időtartamú csapadékokra vonatkozó törvényszerűség. A rövidebb időtartamú (1 órás) csapadékok területi kiterjedését a rakacai ós rnirho-gyolcsi kísérleti vízgyűjtő adatai alapján vizsgáltuk. Nehézséget jelentett, hogy a záporok időtartama alatt ritkán működött minden ombrográf. Az eredményeket az 5. ábrán hasonlítjuk össze az Amerikában kidolgozottakkal ( Winter és Wisnovszky, 1979), Az amerikai összefüggések 1 éves visszatérési időre vonatkoznak. A rakacai vonal kb. 1/2—1 éves, a mirho-gyolcsi Kb. 1—2 éves visszatérési idejű. Az eredmények — a nagy földrajzi távolság és éghajlati különbség ellenére igen hasonlóak. 4. ábra. Csapadékmaximum-függvény az évi maximumok alapján Ebből levonható az a következtetés, hogy az igen nagy záporok az Alföldön legfeljebb 3 óra időtartamúak (Winter, 1980). Ez a heves időjárási frontok kialakulása és haladási törvényeinek következménye. Az ilyen nagy csapadékot adó frontok legfeljebb 8—10 óránként követik egymást. Egészen más kiindulási és értékelési mód alapján hasonló következtetésre jutott Ausztriára vonatkozóan Bergmann és Stubenvoll (1984) . 5. Területi kiterjedés A csapadék átlagos intenzitása nem csak az időtartam növekedésével csökken (csapadékmaxiMegállapíthatjuk, hogy a rövid időtartamú csapadókok (záporok) gyorsabban csökkennek a terület növekedésével, mint a hosszabb időtartamúak. Hasonló megállapítást tett Nováky (1970) is. Sürgető lenne a törvényszerűségek részletes kidolgozása, és ennek figyelembevétele a hidrológiai méretezéseknél. 6. A esapadékesemények időbeli szerkezete A mértékadó vízhozam meghatározásánál rendszerint időben egyenletes intenzitású csapadékkal számolunk. A tényleges csapadékintenzitás ettől lényegesen eltér. A T < 100 perc időtartamú csapadékesemények magyarországi törvényeit Wisnovszky (1977) határozta meg. A 3 óra ^ T 24 óra időtartamú csapadékok időbeli alakulásával Winter (1983) és Pongrácz (1986) foglalkozott. Ennek keretében megvizsgálták egy bizonyos csapadéknagyságot (10, 20, 30 mm) meghaladó 3, 6, 12, és 24 órás csapadékok statisztikai paramétereit, a valamely órában vagy valamely időpontig lehullott relatív csapadékmagasságok időbeli alakulásait és eloszlásfüggvényeit. Az eredmények alapján általános törvényszerűséget megállapítani még nem lehetett, néhány következtetést mégis le lehetett vonni: (1) A csapadék időtartamának növekedésével általában csökken az intenzitás, ill. az egyes órákban lehullott csapadékmagasság. A 6. ábrán (T = 12 óra, A >20 mm) a 20 mm-nél 7 2 3-, i 5 10 20 30 WS0 100 200300 500 Terület l km'1 •a. A -csapadék csökkenése a terület növekedésével Csapadék magasság a pontszerű csapadék %- óban ^ CK RÍ