Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
4. szám - Varga Csaba: A testvérkromatid-csere (SCE) analízis alkalmazása a vízminőség-vizsgálatban
VARGA CS,: SCE analízis a vízminősígvizs,gálatban 233 alapján joggal következtethetünk arra, hogy az egyéb halogénezett szerves vegyületek mennyisége is a fogadott vízben a legmagasabb. így a genotoxieitás-vizsgálat elvégzése leginkább a fogadott víz esetében indokolt. A Debrecenbe érkező két csővezeték közül az l-es anyaga acél, míg a 2-esé azbesztcement. A mintavételek — a kimosódó azbesztrostok esetleges zavaró hatását elkerülendő — (Varga, 1987b) az l-es vezetékből történtek. A mintavevő csaphoz szerelt kromatográfiás oszlopok közül az első 10—10 cm 3 XA1)—2 és XAI)—4 töltetet tartalmazott. Elfolyó vize a második oszlopra került, melynek töltete 20 cm 3 XAI)—8 gyanta volt. A víz átfolyása az oszlopon max. 4 ágy térfogat/perc sebességgel történt, viszonylag állandó hőmérséklet mellett. Az oszlopok eluálása egy ágytórfogat dimetil-sztilfoxiddal (DMSO) törtónt, amely a jó eluáló hatás (Kool et al., 1981) mellett az SC'E-gyakoriságot nem befolyásolja (Latt et al., 1981). A két oszlop eluátuma külön-külön került tesztelésre. Jelen közlemény két mintavételi időszak adatait dolgozza fel. Az első minta (I.) a nyári időszakra jellemző (1986. 08. 05—11). 7000X-es koncentrálási fokkal, a második (II.) pedig az őszi időszakra (1986.10.30—11.04) 20 000X - es tömónyítósi fokkal. A két vizsgált időszakra jellemző — és a genotoxikus potenciált esetleg befolyásoló — néhány fizikai és kémiai paramétert tartalmaz az 7. táblázat. 1. láblázat A vizsgált vízminták néhány fontosabb fizikai és kémiai paramétere Minta Hőmérséklet °C Összes aktív klór mg/l átlag szélsőértékek pH KOI sMn mg/l l. 1986. 08. 05—11. 24,6 0,0 0,0 7,15 1,22 II. 1986. 10. 30— 11. 04. 8,7 0,25 0,19—0,32 7,14 1,59 2. táblázat A vízminták különböző frakcióinak hatása az SCE-gyakoriságra (összesített adatok) x ± a SCE/sejt (SCE/sejt) intervallum XAD—2/4 I. 1 //l/ml 60 6,75 1,97 (3—12) 10 /tl/ml 60 6,65 2,00 (3—11) 20 /íl/ml 40 6,55 1,84 (4—12) II. 1 /íl/ml 60 6,61 1,59 (3—10) 10 /íl/ml 27 7,59 1,89 (4—12) 20 fi l/ml mitózisgátlás XAD—8 I. 1 /il/ml 60 6,90 1,62 (3—12) 10 /íl/ml 50 6,92 1,68 (3—10) 20 /íl/ml 40 6,50 1,84 (3—11) II. 1 /íl/ml 60 7,25 1,59 (3—11) 10 /íl/ml 5 6,80 2,03 (3— 9) 20 /íl/ml mitózisgátlás (3— 9) Kontroll 20 //1/ml 60 6,91 1,89 (2—13) Megjegyzés: Az adatok a napi mérések átlagát reprezentálják. Az összes aktív klór mérése Lovibond-komparátorral történt (DPD-módszer). ín vitro SCE-analízis. A limfocita-tenyésztéshez három, belgyógyászatilag egészséges egyéntől vettünk vénás vért. A limfocitákat 30 % foetális borjúsavóval 1 iegészített McCoy's 5A tápfolyadékban (GIBCO) tenyésztettük. A DMSOeluátumokat az 50. órában juttattuk e tenyészetekhez 1, 10 és 20 pil/ml koncentrációkban. A kontroll tenyészetek csak 20 jxl/ml DMSO-t tartalmaztak. A tenyésztés, preparálás és a lemezek festése máshol leírt módon történt (Pap és Varga, 1987). Egyénenként és koncentrációnként 20—20 metafázist vizsgáltunk, amennyiben lehetséges volt. 3.2. Az eredmények értékelése A tenyésztés tanúsága szerint a három donor vére különbözően reagált a tesztelt koncentrációkra. (Megjegyzés: Az n a vizsgált mitózisok számát jelöli. A kontroll minta x értéke az SCE alapgyakoriságát reprezentálja, a a szórás.) Mindháromra érvényes az a megállapítás, hogy a húszezres koncentrátum (II.) esetében mind a hidrofób (XAD—2/4), mind a hidrofil (XAD—8) frakció 10, ill. 20 u.l/in 1 -es dózisai már erőteljes sejtciklus-eltolódást (mitózisgátlást) okoztak (2. táblázat). Ezek a koncentrációk 200, ill. 400 ml eredeti víznek felelnek meg a tenyészet I ml-ére vonatkoztatva. Az egyik donor vére magasabb egyéni érzékenységet mutatott, itt a mitózisgátlás egy dózissal alacsonyabb szinten jelentkezett, így nem volt lehetséges mindegyik koncentráció esetében 60 analizált mitózis alapján megadni az SCE/sejt átlagokat . A választott koncentrációtartomány azonban adekvátnak tekinthető, mert a vizsgált három koncentráció két nagyságrendet fog át úgy, hogy a legmagasabb dózis 10 • XAD-2/4 • XAD-8 10 70 20 pl/ml 200 ml víz/m! 3. ábra. Az I. minta XAD-frakcióinak hatása az SCEgyakoriságra. (A felső koncentrációskála a DMSOeluátvim mennyiségét, az alsó pedig az eluátumok által reprezentált vízmennyiséget jelzi a tenyészet ml-eire vonatkoztatva.)
