Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Szabó Tamás: Helyi szennyvízkezelés és elhelyezés

158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZANt 6. ábra. A szilárdanyag tartalom összehasonlítása septic tank és aerob egységekből elfolyó szennyvizekben (U. S. Colorado, New York) 7. ábra. A biológiailag lebontható szervesanyag tartalom összehasonlítása septic tank és aerob egységekből elfolyó szennyvizekben (U. S. Colorado, New York) a szennyvíz befogadására és tisztítására. Az ilyen berendezések a kezelt szennyvizet felszíni vizek­be vagy a környezetbe engedik, ezért jó tiszítási hatásfokot kell biztosítaniuk. Az aerob szennyvíz­tisztítási eljárásokat az 1950-es évektől kis mennyi­ségekhez is számos változatban alkalmazzák. Az U. S. Colorado és New York államaiban vég­zett kétéves megfigyelések alapján azt állapítot­ták meg, hogy az eleven iszapos aerob kis szenny­víztisztítók sokkal nagyobb mértékben távolították el a szennyvízből a szerves szennyeződést, mint a „septic-tank"-ek, a tisztított szennyvíz szilárd­anyag tartalma azonban közel egyforma volt (6. és 7. á,brák). A „septic-tank"-ek üzeme stabi­labbnak bizonyult az aerob egységek által tisztított szennyvíz minősége az időszakos zavarok (kar­bantartás hiánya és lökésszerű szennyvízterhelés) hatására széles határok között változott (1. táblá­zat). A szennyvíz minőségének romlását főleg az időszakonként a berendezésbe túlzott mennyi­ségben jutó szilárd és kémiai anyagok, valamint a túlzott uszadék és üledékképződés okozta. A meg­felelő működés nem nélkülözheti a rendszeres kar­bantartást. Amennyiben a fogyasztói egységek vagy azok kisebb csoportjainak szennyvizeit közcsatornázás és a talajban való elhelyezés lehetőségének hiánya miatt felszíni vizekbe vagy másként a környezetbe kell kibocsátani a „septic tank"-eket vagy aerob egységeket követően további tisztításra van szük­ség. Az utótisztítás egyik legígéretesebb módszeré­nek a szemcsés szűrés látszik. Műszaki-gazdasági hatékonysági és üzemeltetési szempontok alapján kell a szűrőváltozatok — leggyakrabban a terep­szint alatti, a recirkulációs és az intermittens homokszűrők — közül választani. A jól ismert terepszint alatti homokszűrő, amennyiben nem terhelik túl, általában jól működik, de hozzáfér­hetetlensége miatt óvatosabb méretezést igényel, mint a nyitott változatai. A recirkulációs homok­szűrő rendszer „septic tank"-ből (ülepítőből), a vele azonos térfogatú recirkulációs tartályból és nyitott homokszűrőből áll. A tisztított szennyvíz BOI 5 értéke 5 mg/l-nél, a lebegő szárazanyagtar­talom 6 mg/l-nél kevesebb lehet. Az intermittens homokszűrők aerob állapotban maradnak, bio­lógiai szűrőként működnek, eltávolítják a szenny­vízből a szilárd anyagokat és az oldott szerves szennyeződést. A jól üzemeltetett homokszűrők­nél végzett többéves megfigyelés szerint a „septic tank"-ben történő vagy aerob előtisztítás után ha­sonló tisztítási értékeket tapasztaltak, de „septic tank" esetén az aerob egységekkel ellentétben kettős (intermittens) szűrőt kellett üzemeltetni. Az aerob egységek üzemzavarait a homokszűrők­kel, azok élettartam csökkenése árán, korrigálni lehetett. A szűrők működése a szennyvíz minőségén túlmenően a szűrést végző közeg szemcséinek mé­retétől, a szennyvízterheléstől és a karbantartás­tól függ (8. ábra). A homokszűrőkről elfolyó tisztított szennyvíz fertőtlenítésére — a klórozás mellett — számos ki­fejlesztett és több kísérletezés alatt álló módszer 8. ábra. Az intermittens homokszűrők BOI lebontása %-ban és a megkívánt fenntartás septic tank-ekből szár­mazó szennyvíz esetén ( U. S. Wisconsin)

Next

/
Oldalképek
Tartalom