Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Papp Zoltán: Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák Magyarország csapadékmennyiségének időbeli eloszlásában

PAPP Z.: Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák 151 csapadékmennyiségének alakulásában kimutatható anomáliasorozat egy-egy erőteljesebb csökkenést jelző félhullámának időtartama 1—2 hónaptól kb. fél évig terjed. Az eredmények — amelyek szerint a magyarországi csapadékmennyiség időbeli eloszlásának közvetett okai esetenként a sokezer km-es távolságban zajló földtani események — alapkutatás jellegűek. Átfogó hidrometeorológiai elemzésük nem tartozik e tanulmány céljaihoz. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom dr. Béli Béla és dr. Kéri Menyhért professzornak, dr. Erdélyi Mihálynak és dr. Hédervári Péternek a tanulmány összeállításához nyújtott szíves támogatásukért. Függelék Az országos hőmérséklet- és csapadékátlag reprezentatívabb lenne, ha a figyelembe vett állomások nagyjából szimmetrikusan helyezkednének el. Sajnos, a múlt századra vonatkozó megbízható észlelési adatsorok kis száma és/vagy rövid időtartama kevés kombinációt tesz lehetővé. Hasonló okok miatt került sor az 1901 — —1950-es évek átlagának az 1879—1890-es időtartam évi csapadékmennyiségével való összevetésére (az így elkövetett hiba valószínűleg nem nagyobb, mintha az öt állomás homogén adataiból képezhető 26 éves — 1876—1900 közötti — átlaghoz, esetleg valamelyik város adatainak átlagához viszonyítottunk volna). A szuperponált epocha analízis a vulkánkitörések közül csak a szakirodalom által „legnagyobbnak" ítélteket veszi figyelembe, kiegészítve azokkal az évekkel, amelyekben ugyan kisebb méretű, de több kitörés zajlott le (pl. 1888). Ezért nem számoltunk többek között az Agung erupciójával (Indonézia, 1963). Annak ellenére, hogy a szóban forgó kitörés során nagymennyiségű kénsavas aeroszol került a légkörbe — amelynek a légköri tartózkodási ideje jóval hosszabb, mint a döntően szilícium-dioxidból álló szilárd alkotóké, így a klimatikus hatás is várhatóan erőteljesebb —, az északi félgömb 30° és 60°-os szélességi köreivel határolt területen mindössze 0,3 C°-os hőmérsékletcsökkenés mutatható ki. E csökkenés vulkáni eredetét többen kétségbe vonják (Rampino és Self, 1982). Megjegyezzük, hogy hazánk átlaghőmérséklete 1962től 1966-ig mutat csökkenést, az évi csapadékmennyiség pedig 1961—1965 között többé-kevésbé fokozatosan növekszik. A napfénytartam, a hőmérséklet és a csapadókmenynyiség átmeneti csökkenésének kezdetével esik egybe pl. a Mt. Spurr (Aleuták) 1953-as kitörése, annak ellenére, hogy FEZ-indexe mindössze 4. Következésképpen az egyes kitörések klimatológiai hatásai tovább pontosíthatók, megkísérelve az egyéb zavarok matematikai leválasztását is. További nehézségeket okoznak a Föld (óceán, jég)-légkör rendszer visszacsatoló mechanizmusai. Részben ezek magyarázzák, hogy egyes vulkánkitöréseket a tárgyaltakkal éppen ellenkezőleg átmeneti felmelegedés kövessen. A bizonytalanságok ellenére sem vitatható, hogy a vulkanizmus az éghajlatingadozásoknak egyik oka (lehet). A vulkanizmus éghajlati következményeivel a magyarországi adatok tükrében a szerző tudomása szerint elsőként dr. Hédervári Péter foglalkozott behatóbban. Sajnálatos, hogy ezirányú kutatásait is — amelynek csupán töredékét őrzik kéziratai — oly hirtelen félbeszakította a sors. Irodalomjegyzék Batten, E. S., 1974. The atmospheric response to a stratospheric dust cloud as. simulated by a general circulation model. Rep. R

—1324—ARPA, Rand Corp., Santa Monica, California. Bryson, R. A., Goodman, B. M

., 1980. Volcanic Activity and Climatic Changes. Science, 207, 1041—1044. Cronin, J. F., 1971. Recent Volcanism and the Stratosphere. Science, 1 72, 847—849. Horváth, E., 1979. Dendroklimatologische Untersuchungen an Holtzstämmen aus Ungarn. Savaria, 7—8, 11—53. Humphreys, W. J., 1970. Volcanic Dust in the Atmosphere; with Its Chronology and Assessment of Its Meteorological Significance. Philos. Trans. R. Soc. London. 266. 425—533. Lamb, H. H„ 1970. Volcanic Dust In the Atmosphere; with Its Chronology and Assessment of Its Meteorological Significance. Philos. Trans. R. Soc. London, 266, 425—533. Lamb, H. H., 1977. Supplementary Volcanic Dust Ve i Assessments. Clim. Monit., 6. 57—67. Lou ah, J. M.. Fritts, fí. C.. 1987. An Assesment of the Possible Effects of Volcanic Eruptions on North American Climate using Tree-Ring Data, 1602 to 1900 A. D. Climatic Change, fin press). Mass, C., Schneider, S. H., 1977. Statistical Evidence on the Influence of Sunspots and Volcanic Dust on Long-Term Temperature Records. Journal of the Atmospheric Sciences, 34, 1995—2004. Mitchell, J. M., 1970. A Preliminary Evaluation of Atmospheric Pollution as a Cause of the Global Temperature Fluctuation of the Past Century. Global Effects of Environmental Pollution, New York. (Ed: Sinner), 139—155. Nemhall, C. Self. S.. 1982. The Volcanic Explosivity Index VET: An Estimate of Explosive Magnitude for Historical Volcanism. Journ. of Geophys. Res., 87, C 2: 1231—1238. Papp, 7., 1984. Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák Mnsrvarország időjárásában. Egvetemi doktori értekezés, kézirat, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc. Papp, 7., 1986. Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák Magvnrorszáer hőmérsékletváltozásaiban. MT A Földrajzi Közlemények, 4, 324—345. Papv, 7.. 1987. A naptevékenvség ós az időjárás összefüs'g'éséről. Vízüoyi Közlemények, 4. füzet, 61—65. Pollack, J. B, Toon, O. B., Sagan, C., Summers, A.. Baldwin, B., Van Camp, W., 1976. Volcanic Explosions and Climatic Change: A Theoretical Assessment. Journ. of Geophys. Res., 81, 6: 1071—1083. Rampino, M. F.. Self. S., 1982. Historic Eruptions of Tnmbora (1815V Krakatau (1883), and Agung (1963), Their Stratospheric Aerosols, and Climatic Impact. Quaternary Res., 18., 127—143. Schneider, S. FT., Mass, C., 1975. Volcanic Dust, Sunspots, and Temperature Trends. Science, 190, 4216: 741—746. Taulor, B. L., Gal-Chen, T., Schneider, S. H., 1980. Volcanic Eruptions and long-term temperature records: an empirical search for cause and effect. Quart. J. R. Met. Soc., 106. 175—199. Volz. F. F,., 1975. Distribution of turbidity after the 1912 Katmai eruption in Alaska. Journ. of Geophys. Pes., 80. 18: 2643—2648. Werfer, Tl., 1951. Spread of the Krakatau Volcanic Dust Cloud as Related to the High-Level Circulation. Bull, of the Am. Met. Soc., 32. 48—51. Werler, H., 1956. Variations in insolation, general circulation and climate. Tellus, 8. Introduction to General Climatology, 1983. UNESCO tanfolvami jegyzet. Meteorológiai Szolgálat kiadványa, Budapest. Magvarország Éghajlati Atlasza, 1967. II. kötet, Adattár. Akadémiai Kiadó, Budapest. Kézirat beérkezett: 1987. október 14. Átdolgozás beérkezett: 1987. november 25. Közlésre elfogadva: 1988. január 10.