Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Levelek

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SZ

ÄM hatna az ember, hogy ez a jogi tagok burkolt támogatása reklámköltség címén. Major József, a Nyugat-dunántúli Területi Szervezet elnöke Az Olvasónak tudnia kell, hogy a fenti leveleknek csak egy része spontán, a többi a szerkesztőség 1986 szeptemberi levelére adott válasz. Ebben a levélben tanácsokat, ötleteket kértünk a társaság összes szakosztályától, területi szervezetétől és bizottságától a lap pénzügyeinek megszilárdítása és további előfizetők toborzása érdekében. A 37 kiküldött levélre 10 válasz érkezett, ami nagyjából meg is felelne a közvéleménykutatások szokásos válaszkapási hányadának, mégis elgondolkodtató: csak ennyire érdekelné tagságunkat — különösen annak választott tisztségviselőit. — saját lapja? A kapott válaszokból mindazonáltal sok hasznos javaslatot merítettünk, s ezek alapján alakította ki a szerkesztőség az „árrendezésre" vonatkozó javaslatát. Mielőtt az Olvasó felkapná fejét, hogy már ide is „begyűrűzött" a drágulás, szeretnénk megnyugtatni: úgy emelünk, hogy közben csökkentünk. A társaság vezetéséhez elküldött javaslat lényege a következő volt: 1. A mostani 300 Ft előfizetői díj emelése 500 Ftjévre, kivéve azon MHT-tagokat, akik. éves társasági tagdíjukon felül még 180 Ft-ot fizetnek évente, s így illetménylapként kapják a Közlönyt. (A társaság tagjai tehát a mostani ár 60%-áért, az új ár kevesebb mint feléért kapnák a lapot.) 2. A közületi előfizetői díjak emelése az alábbiak szerint differenciálva: Oktatási intézmények részére: 600 Ft/év Jogi tagjaink részére: 800 Ft/év Egyéb közületek részére: 1000 Ft/év 3. A lap példányonkénti eladási ára legyen 100 Ft. A javaslatot a Társaság Intéző Bizottsága 1987. január 20-i ülésén megtárgyalta, s egyeztetésével terjesztette az MHT elnöksége elé. Az elnökség február 27-i ülésén egyhangúlag, sőt meglehetősen lelkesen fogadta el a javaslatot — pontot téve egy régóta húzódó ügyre, melynek csírái már előbújtak Rónai András, öllős Géza, Békési János és Vágás István közös 1983-as memorandumában, ahol is javaslatokat tettek a Közlöny költségeinek fedezésére. A társaság, mint a lap tulajdonosa, tehát elhatározta magát a pénzügyi változtatások véghezvitelére. Hátravan még néhány engedély beszerzése — így kéréssel fordultunk az illetékes hivatalokhoz, hogy az elhatározott változtatásokat a lapnál valóban megtehessük — lnsallah . .. Szöllősi-Nagy András A továbbiakban is várjuk Olvasóink észrevételeit, kritikáját és tanácsait. A szerkesztőség lenntartja a levelek rövidítésének jogát. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Útmutatás a szerzőknek TARTALMI CÉLKITŰZÉSEK A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaelméleti és alkalmazott, a tágabb értelemben vett hideméleti és alkalmazott, a tágabb ártelemben vett hidrológia tárgykörébe tartozó — magyarul még nem publikált tanulmányok közlése. A folyóirat tehát közöl külföldi lapban már publikált dolgozatokat, amelyeknek magyar nyelven történő megjelentetése elősegíti az elért eredmények széles körű hazai megismertetését. A Hidrológiai Közlöny csak magyar nyelvű dolgozatokat közöl. A tanulmányok új kutatási, illetve technológiai eredményeket tartalmazó beszámolók, illetve adott szakterület időszerű kérdéseit öszszefoglaló kritikai szemlecikkek (review) lehetnek. A folyóirat publikál rövid közleményeket is, ezek egyaránt lehetnek a kutatás stádiumában lévő részeredmények, gyakorlati alkalmazások ismertetése, illetve a tárgykörhöz tartozó számítógép-programok rövid leírása és programlistájának közzététele. A tanulmányok szerzőinek nem kell szükségszerűen a Magyar Hidrológiai Társaság tagjainak lenniök. FORMAI KÖVETELMÉNYEK A kézirat gépelését olyan formában kérjük, hogy minden A4 méretű gépelt oldal 25. egyenként átlag 50 betűhelyes sort tartalmazzon („2-es" sortáv). A kéziratokat három példányban kérjük a főszerkesztő címére beküldeni, a másodpéldányt ellátva a szükséges nyomdai utasításokkal. A szöveges terjedelem tanulmányoknál max. 13, szemlecikkeknél max. 25, rövidebb közleményeknél max. 5 gépelt oldal lehet. A másolatokat lehetőleg jó minőségben (pl. XEROX vagy OANON másolatban) kérjük. A fogalmazás stílusát illetően a szerzők törekedjenek a személytelen fogalmazásra. Amennyiben elkerülhetetlen, kérjük a többes szám első személyében való fogalmazást. Címoldal. Tartalmazza a tanulmány címét (max. 10 szó), a szerző(k) nevét (munkahelyi beosztás és tudományos minősítés nélkül), valamint munkahelyének (vagy lakásának) pontos címét, irányítószámmal ellátva (szerzőnként külön-külön). A szerkesztőség az első szerzővel, vagy a szerzők által kijelölttel tartja a kapcsolatot. Kivonat. A kézirat második lapja csak a tanulmány címével és legfeljebb 200 szavas egy hasábban írt, képletet nem tartalmazó tartalmi kivonattal, lehetőleg személytelenül fogalmazva (pl. „A tanulmány célja ..., A szerzők megállapítják ... "). A tartalmi kivonat után fontosság szerint max. 6 kulcsszóval (deszkriptorral) kérjük jellemezni a tanulmány célkitűzését, lényegét és az alkalmazott módszertant. Szöveg. A kézirat harmadik lapjától kezdődik a Bevezetéssel, amelynek tartalmaznia kell a tanulmány célkitűzését és a téma irodalmának kritikai áttekintését. A tanulmányok (tehát nem szemlecikkek, illetve rövid közlemények) szerzőinek a szerkesztőség javasolja az alábbi szerkezet követését. BEVEZETÉS A FELADAT MEGFOGALMAZÁSA (Opcionális) A MEGOLDÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZEREK AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE'MEGBESZÉLÉS ÖSSZEFOGLALÁS KÖVETKEZTETÉSEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS (Opcionális) FÜGGELÉK (EK) (Opcionális) IRODALOM