Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Hírek

Hírek 51 nia kell, hogy a vízrajzi információk növekvő mértékben válnak különböző szellemi és fizikai munkafolyamatok eszközeivé, gazdasági értékkel bíró termelőerővé: beépülnek a vízzel összefüggő hatósági, termelésiszolgáltatási, kutatási-fejlesztési folyamatokba. A vízrajzi információrendszer a vízgazdálkodási és környezetvédelmi infrastruktúra részévé válik. Annak a bizonyítására, hogy ez az igény jelenleg mennyire nem érvényesül, szeretném felhívni a figyelmet a vízgazdálkodás költségvetési előirányzatának 1987. évi megosztására, azon belül a vízrajzi tevékenység arányára (1. táblázat). Még ha tudjuk is, hogy a vízrajzi munka költségeit esetenként más rovatokba sorolják be, az arány akkor is elgondolkodtató, különösen, ha összevetjük a száz évvel ezelőtt meghatározott feladatokkal. 1. táblázat Vízgazdálkodási költségvetési feladatok Szakfeladatok 1987. évi költség-előirányzat központi tanácsi szervek összesen Települési vízellátás 134,4 134,4 Szennyvízelvezetés, -kezelés — 16,4 16,4 Fürdő-, strandszolgáltatás — 108,5 108,5 Arvízmentesítés 353,2 5,9 359,1 Folyószabályozás 232,6 — 232,6 Tószabályozás 79,7 2,2 81,9 Vízrendezés, belvízmentesítés, belterületi csapadékvízelvezetés 512,5 744,4 1256,9 Mezőgazdasági 512,5 744,4 1256,9 vízszolgáltatás 152,9 — 152,9 Vízrajzi tevékenység 62,4 — 62,4 Vízminőség-védelem 240,0 18,2 258,2 Vízügyi szakigazgatás 387,6 — 387,6 Vízgazdákodási egyéb tevékenység 176,6 — 176,6 Vízgazdálkodás összesen: 2197,5 1030,0 3227,5 A tudományos ülésszakon felhívtuk a figyelmet néhány olyan területre, ahol az elmaradás már tűrhetetlenné vált. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy egyes területeken (műszerezés, vízrajzi adatfeldolgozó rendszerek) már kedvező változás jelei is tapasztalhatók. Ezek ellenére sem tartom szükségtelennek újólag közreadni azokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket Szlávik Lajossal közösen 1982-ben fogalmaztunk meg: Szakmai jellegű fejlesztések: — a törzsállomások hálózatát minden egyes elemre ki kell dolgozni; — elő kell segíteni a körzetesített adatgyűjtés kiszélesítését (adattárolós berendezések beszerzése révén); — sürgősen anyagi fedezetet kell biztosítani a vízrajzi észlelések díjazására, a tiszteletdíjas észlelői rendszert ki kell váltani; — a mérőhelyek felülvizsgálata és átalakítása révén növelni kell a vízhozamok pontosságát; — a műszerellátás és műszerkarbantartás egységes szervezetét ki kell alakítani; — a vízrajzi tevékenység teljes területén meg kell gyorsítani a módszertani munkákat és el kell érni a folyamatok standardizálását; — érvényt kell szerezni a mérés és az adatfeldolgozás egységesítésére irányuló VMS-ek előírásainak; — az adatfeldolgozásban általánossá kell tenni a gépi számítástechnika alkalmazását; — meg kell gyorsítani az adatáramlást; — egységes (központi és területi) adattárolási rendszert kell kidolgozni és bevezetni; — kiemelt jelentőségűnek kell tekinteni a vízrajzi tevékenység technikai feltételeinek központi koordinációját; — ki kell dolgozni a hidrológiai tájékoztatás és előrejelzés központi és területi feladatait; — az Országos Vízjelző Szolgálat napi rutinmunkáját és az árvízi előrejelzési tevékenységet gépre kell vinni. Ehhez megfelelő számítástechnikai bázist kell létrehozni; — biztosítani kell a vízrajzi kutatási-fejlesztési témák műveléséhez szükséges eszközöket. Szervezési (jogi) fejlesztések: — ki kell dolgozni és ki kell adni a Vízrajzi Szolgálat ellátásához szükséges jogi szabályozásokat, ezen belül a vízrajzi tevékenység központi és területi intézményeinek feladat- és hatáskörét, azon az alapon, hogy ahol a tevékenység ellátása történik, ott legyen a hatáskör is; — a vízrajzi tevékenység decentralizálása során biztosítani kell, hogy megvalósuljon valamennyi tevékenység (észlelés, mérés, feldolgozás, adattár, előrejelzés stb.) redundancia mentessége; — az Országos Vízrajzi Szabályzat kidolgozása és kiadása révén biztosítani kell az egységes szemlélet érvényesítését a tevékenység egész területén; — megfelelő szabályozórendszert kell kidolgozni a vízrajzi tevékenység szolgálat jellegének erősítésére; — a lehető legszélesebb területen törekedni kell a külső források bevonására a vízrajzi szolgálat eredményesebb tevékenysége érdekében (műszakifejlesztési források, vízjogi engedélyesek számára mérések előírása, szakágazati források, OMSZészlelések stb.). Hivatkozott cikkünket 1982-ben azzal zártuk: „1986ban lesz száz éve annak, hogy Magyarországon a vízrajzi tevékenység önálló szervezeti formát kapott. Tőlünk is függ, hogy a következő száz évre milyen úton indítjuk el a vízrajz fejlődését." Vágás szerint: „Ha az első száz év nem mindenben váltott be minden lehetőséget, akkor sokunkon áll, hoay a második száz év pótolja azt, amit az első nem volt képes megadni.'". Ha rajtunk áll, tegyünk róla! Goda László Hivatkozások: Vágás 1. 1986.: Százéves a magyar vízrajzi szolgálat Hidrológiai Tájékoztató. Budapest. Goda L.—Szlávik L. 1982.: A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai. Vízügyi Közlemények. 4. szám. OVH. 1986. Tájékoztató a vízgazdálkodás 1987. évi tervének és költségvetésének fő céljairól. Budapest. Környezetvédelmi Bizottság Újjáalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelmi Bizottsága. Az alapszabály szerint a Bizottság elnökét és titkárát a közgyűlés választotta, tagjait az elnökség kérte fel. A Bizottság nem szakosztályi keretben működik, hanem a szakosztályok között koordinatív jelleggel. Új vonása a Bizottságnak, hogy megállapodás folytán az OVH és OKTH környezetvédelmi munkatervébe is betekintést nyer, ígv olvan területeken is lehetősége van a véleménynyilvánításra, ahol ez ideig csak eseti lehetőségei voltak. A MTESZ, a Hazafias Népfront, az Akadémia és az oktatási intézmények részéről a Bizottságon belül a magasszintű képviselet biztosítja a szoros és hatékony együttműködést. A Bizottság tagjai hivatali munkájukban is kamatoztatják a vizek védelmében kialakított környezetvédelmi állásfoglalásokat. A Bizottság munkatervében szerepel, hogv megfogalmazza és szükség szerint újrafogalmazza a Társaság környezetvédelmi célkitűzéseit; közreműködik a MTESZhez érkező gazdaságfejlesztési programok környezetvédelmi véleményezéséhen. Áttekinti a környezetvédelem VII. ötéves tervi célkitűzéseiből a Társasá ra