Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Juhász József: A felszín alatti vízkészlet védelméről

4 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM y / , „ ./ © A vizmutelep © A vízmű hatásterülete (f) A vízmű hatásterületének gyakorlati határa © A vízmű hatóterületének halára © Egy részvízgyűjti hatqr vagy mas mesterséges határ, amivel a felső végén lezárjuk a védőidomot a hatóterületen belül <D A hatóterületre korlátos védőidom felszíne, a hatóterületre korlátos hidrogeológiai védőterület 6. ábra. Völgyi víztartóra telepített vízmű hatóterületre korlátozott védőidoma engedhetőnél nagyobb mértékben változik meg a víz négy komponense vagy azok valamelyike. A változás egy idő múlva, viszonylag gyorsan jelentkezik és számottevő értékű lesz. A korlátozott értékű védőidomnál fontos, hogy meghatározzuk az esetleges — vagy már ismert — szennyező gócokból mennyi idő alatt éri el a szennyezés a termelő létesítményt. A szennyezés előrehaladásának sebessége a szivárgási sebességnél kisebb, többek között a diffúzió, az adszorbció és a lebomlás miatt. Az egy adott időpontig érvényes védőidom meghatározásánál az érvényességi időtartamot sűrűn lakott országokban 30 évre célszerű választani, amely alatt a nyugalmi nyomáscsökkenést rétegvíznél 20 m-ben jelölhetjük meg. A partiszűrésű rendszernél két ellentétes szempontot kell összeegyeztetni: a vízhozam nagyságát és a fizikai-kémiai-biológiai szennyezések mértékét. Minél közelebb helyezzük a kutat, galériát a vízparthoz, annál nagyobb lesz a vízhozam. Ugyanakkor — egyébként azonos feltételek mellett — annál rövidebb lesz az elérési idő, azaz annál nagyobb a felszíni víz minőségváltoztató hatása. Elsősorban a biológiai komponensek azok, amik a felszíni víz felől mindenképpen veszélyeztetik a termelt felszín alatti víz felhasználhatóságát. A felszíni vizek kémiai összetevőinek romlása ma már gyakran a termelt parti szűrésű vízhozam kémiai összetevőiben is számottevő romlást okozhatnak. A kompromisszum ilyen esetben általában az, hogy a víz felőli oldalon az elérési idő legalább ötven nap legyen, mert ennyi idő a bakteriális szenynyezés elpusztulásához elegendő. A kémiai és fizikai szennyezés egy részének eliminálódásához ez az elérési idő nem elegendő, ezért a szennyezések gondos, gyakori, rendszeres mérése szükséges az esetleges problémák elkerülése érdekében. A sztatikus készlettel rendelkező rétegvízkészletek ésszerű védelme a teljes értékű hidrogeológiai védőidom lehet, azaz a megcsapolás után fokozatosan termelésbe álló teljes rétegösszletet be kell vonni a védőidomba. A felszínig érő hasadozott kőzetek, de különösen a nyílt karszt vize esetén két szempontból is eltér a helyzet a porózus kőzetben megismerttől. Az egyik a víz szennyező anyagainak igen kis, gyakorlatilag sokszor elhanyagolható adszorpciója a kőzet falán. A másik az, hogy a repedésrendszer méretei oszlás a (?) A vizsgált rétegvizvezető összlet metszete (2) A természetes vizKörforgás szélső áramvanala (5) A rétegvlztartá nyugalmi nyomásfelületenek metszete (£) Terepszint (5) A vízbázis metszete @ A depresszió felület metszete (7) A hatásterület metszete (#) A hatóter'úletre korlátozott védőidom metszete (9) A ható területre korlátozott védőidom felszíni metszete, a hatóter'úletre korlátozott hidrogeológiai védőterület metszete 7. ábra. Réteg vízvezető réteg hatóterületre korlátozott védőidomának főmetszete