Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Fáy Csaba–Halász Gábor–Havas András: A Soproni Vízmű rekonstrukciója és a kapcsolódó megelőző vizsgálatok

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 1. SZA M BÉCSI DOMBI 3. ábra. Sopron középövezet egyszerűsített csőhálózati rajza a hálózatszámításhoz és méréshez M = nyomásmérő pont, L = lengésmérö pont Elkészítettük a középövezet számítógéppel identi­fikált egyszerűsített hálózatának sémáját (3. ábra) és azon kiszámítottuk a várható átalakítás utáni üzemi pontokat. A Mélyépterv felvetette, hogy a középövezetet táplá­ló .távvezeték meghosszabbítása üzembiztonságot ve­szélyeztető lengésekkel járhat, ezért a Budapesti Mű­szaki Egyetem Vízgépek Tanszéke kapott arra megbí­zást, hogy a várható lengéseket és a kiküszöbölésük le­hetőségét részben mérésekkel identifikált számítógépes módszerrel határozza meg. A tanulmány ezekről a vizsgálatokról számol be. 2. Az átmeneti és az állandósult üzemállapotok vizsgálata méréssel és számítással A hálózat stacionárius és instacionárius folyama­tainak vizsgálatakor a számítás néhány lényeges paraméterét úgy kell megválasztani, hogy a szá­mítás végeredménye a valósághoz közel álljon. Ezért a ma üzemelő hálózaton mind állandósult üzemállapotban, mind lengés közben mérést végez­tünk és párhuzamosan számítással is követtük a folyamatot. Ez tette megbízhatóvá az adatbázist, amire támaszkodva számítottuk a várható üzem­állapotot, ami így várhatóan a valóságtól alig fog eltérni. A méréseket 1984 tavaszán-nyarán 'folytattuk. A 3. ábra M-mel jelölt pontjaiban mértük a nyomást, L jelű pontjaiban pedig lengésíró műszereket szerel­tünk fel. Az állandósult üzemállapotban nyomást, betáp­lált térfogatáramot és szivattyú jelleggörbét mér­tünk. A 12 kijelölt nyomásmérő ponton tűzcsapra szerelt dobozos manométert helyeztünk el, amelye­ket a mérés előtt a tanszéken, utána helyszínen kalibráltunk. A 10-12 főnyi leolvasó csoport, amely a vízmű és a tanszék dolgozóiból állt 2, 10, 16, 19 órakor olvasta le a műszereket, hogy a napszakok fogyasztási szokásai szerinti adatok birtokába jussunk. Egyidejűen a villa­sori, a ibécsi-dombi és a Pozsonyi úti medencékben mértünk térfogatáramot és néhány nagy ipari fogyasz­tó vízóráit is leolvastuk, így a 4 időpontban az övezet teljes fogyasztáseloszlását megismertük. A hajnali mé­rés igazolta azt az üzemeltetői tapasztalatot, hogy éj­jel ikb. a fele fogy a nappali fogyasztásnak, de ezt nem az ipar fogyasztja el. A Pozsonyi úti gépházban üzemelő szivattyú né­hány munkapontját is megmértük és ez kielégítően egyezett a katalógusbeli adatával. A mérési adatok birtokában kezdtük meg az ál­landósult üzemállapot számítását, amire a tanszé­ken az Almássy-módszer alapján kidolgozott prog­ramrendszert használtuk (Füzy, 1978). Az adott há­lózat 50 ágból, 30 csomópontból áll, a programnak tehát összesen 80 elemet kellett kezelni. Az adatállományt párbeszédes üzemmódban dolgozó előkészítő program építi fel és kezeli. A hidraulikai számításokat két. egymásra épülő programrészben vé­gezte el az M08X gép Fortran nyelvén, kb. 7 perc alatt. A vizsgált hálózat topográfiai, geometriai és geo­déziai jellemzői, a szivattyú jelleggörbék ismertek voltak, de nem ismertük a villasori és a bécsi­dombi medence előtt beállított fojtás nagyságát. Ezért kiválasztottuk a 10:00 órás mérést és ennek mérési adataiból számoltuk ki a két fojtást oly­módon, hogy a számítás és mérés között az eltérés minimális legyen. A mért és számított 12 nyomás és 3 térfogatáram átlagos eltérése 4 % volt, amely a mérés és számi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom