Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek

KOVÁCS GY.: Nagy nemzetközi folyók 251 elkészült a VITUKI-ban (Jolánkai et al., 1987). A modell alkalmas egy nem konzervatív szenynyező anyag egy vagy több ponton (egy tetszőlegesen elágazó vízrendszer bármely pontjában) történő dinamikus bevezetéséből származó összetett koncentrációhullámok lefelé haladásának szimulálására a befogadó permanens állapota mellett. A modell a számított eredményeket állomásról állomásra (jelenleg 50 állomás felső határig) táblázatosan, illetve grafikusan, állomásonkénti koncentráció-idő hullámképekkel jeleníti meg. 5.4. A szabályozási tevékenység modellezése A DSS végső célja mindannak a szabályozási tevékenységnek a modellezése, amelyet a rendszer moduljaként kiválasztottunk. Amikor a személyi számítógép kapacitása által megszabott műszaki korlátot elemeztük, már rámutattunk arra, hogy néhány modellt közvetlenül beépíthetünk a DSS-be, más esetekben módszertani tanulmányokat kell kidolgoznunk, amelynek eredménye ugyancsak lehet modell, aminek a bonyolulsága szükségessé teszi annak önálló futtatását. Annak érdekében, liogy könnyen kezelhető modellrendszert alakíthassunk ki, az interaktív DSS alapja a különböző anyagok (víz, oldott anyag, hordalék stb.) előrehaladása a folyóban, figyelembe véve az anyag megmaradásának elvét az egymást követő szakaszokon. Ez a megközelítés nem alkalmas arra, hogy a vízgyűjtő viselkedésének a folyó vízjárására gyakorolt hatását szimuláljuk. Pózért mindazt a szabályozási tevékenységet, amely a földhasználattal kapcsolatos gazdálkodás csoportjába tartozik, önállóan — a DSS-től 'függetlenül — kell modelleznünk. A földi (terresztriális) rendszer kimenetét az interaktív DSS-rendszerbe inputként vezethetjük be, mint a vízi (akvatikus) rendszer terhelését, és a hatás terjedését a folyó mentén már nyomon követhetjük. Néhány esetben a két rendszer határán kialakuló szűrési hatás sem hanyagolható el, és ezért szükség lehet a földi kimenet transzformációjára, feltételezve, hogy az ekoton hatását számszerűsíteni lehet. MÁGNESLEMEZ h«-RENDSZER DEFINIÁLÓ ADATBÁZIS INTERAKTIV , ELŰFELD01G0Z0 X RENDSZER SZIMULÁLÓ ADATBÁZIS ADATBAZIS-BEMENET i AZ A MODELL ADATBAZISA FÜGGETLEN,, OFF-LINE" MODELL KIMENETI AOATBAZIS A 2 MODELL ADATBAZISA A lefolyást szabályozó tevékenységek közül a tározók üzemmódját szimuláló modellt a DSS már tartalmazza. Ezt kell kiegészíteni az általános hatások vizsgálatával, amelyek közül néhány egyszerűen modellezhető (pl. a párolgás növekedése), míg más esetben csak módszertani tanulmány kidolgozása várható (pl. a hordalékszállítás változása és a folyómeder fejlődése). Az ármentesítés és árvízvédelem szerkezeti és működési döntéseinek támogatása érdekében az árvíz levonulását leíró modell szükséges (a mederváltozás következtében módosuló árvízi szintek becslése, folyamatos árvízelőrejelzés stb.). Ezeknek a modelleknek az érdekében a DSS-t alkalmassá kell tenni időben változó (nem permanens) folyamatok szimulálására (lehetővé kell tenni rövid időegységek alkalmazását is). A folyócsatornázás kiemelkedően fontos számos nemzetközi vízgyűjtőn. A vízlépcsők hatásrendszere azonban olyan bonyolult, hogy a LIR első fázisában csak módszertani vizsgálatok végrehajtása várható ebben a témakörben. Esetleg néhány külön elemezhető hatás (pl. az oxigénháztartás változása a felvízben) leírható olyan egyszerű modellel, ami a DSS-be közvetlenül beépíthető. Az interaktív DSS szerkezete elsősorban a hatások továbbhaladásának szimulálására alkalmas, így a rendszer jól felhasználható a pontszerű szennyezések következményeinek előrejelzésére. A független, önálló összetevő (pl. összes oldott anyag) szállítása — különböző lebontási folyamatok feltételezésével — már számítható a módszerrel. Ezt kell tovább fejlesztenünk oly módon, hogy legalább néhány, viszonylag egyszerűbb, egymáshoz kapcsolódó folyamat is szimulálható legyen (pl. az oxigénháztartás BOI-oldott oxigén modellel, vagy az entrofizáció a krlorofill-a becslésével a tápanyagok függvényeként). A meglévő modell javításának másik iránya az időben'gyorsan változó folyamatok vizsgálatba vonása (pl. balesetből származó szennyezés). A folyó hőháztartásánalc változása a hőszennyezés hatására a DSS-sel közvetlenül nyomon követhető. A bonyolultabb AZ ADATBÁZIS KEZELŐJE AZ INTERAKTIV RENDSZER KEZELŐJE KEPERNYO 7. ábra. Az interaktív DSS rendszervázlata ADATBAZIS SZERKESZTŐ RENDSZER DEFINIÁLÓ PROGRAM A RENDSZER MENNYISEGI SZIMULÁLÁSA A RENDSZER. VIZERO SZIMULÁLÁSA A RENDSZER MINŐSÉGI SZIMULALÁSA AZ A MODELL T L-» AZ MODELL