Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek

KOVÁCS GY.: Nagy nemzetközi folyók 245 szerint kisebb mint 1000 km

2, amint ez az eddig kidolgozott regionális DSS-ek esetében volt —kijelölhetők az uralkodó gazdasági ágazatok és meghatározhatók azoknak a vízjárásra gyakorolt hatásai. Ezeket a hatásokat és azoknak életkörülményeket befolyásoló visszahatásait legtöbbször hatásdiagram formájában ábrázolják. Ez a diagram a vizsgált régió formai megjelenítése (modellje), és egyben a kialakítandó DSS gerincét adja. A nagy folyók vízgyűjtőjén azonban a számtalan befolyásoló tényező az ilyen hatásdiagramot nagyon bonyolulttá, modellépítésre használhatatlanná tenné. Az tanácsolható ezért, hogy a rendszert modulokból építsük fel. Ezek mindegyike a földhasználat és a vízgazdálkodás egy-egy tevékenységi körét vizsgálja csak, és ennek válható hatásait jelzi előre (1. ábra). A modulokból felépülő DSS az eredményeket a vizsgálat végső fázisában összegzi csupán. Az előző korlátból következik, hogy a vizsgált döntésnek megfelelően feltételezett szcenárió várható hatásait csak technikai (fizikai) mennyiségekben kívánjuk előre jelezni első ütemként, ós a modellezés munkáját a lehetséges környezeti változások tudományos felmérésére összpontosítjuk. Ebből következik, hogy a vízgyűjtőben tervezett gazdálkodási politika hatására bekövetkező változásokat leíró trajektóriákat, valamint a politika alakítóinak elképzeléseit, is csak a rendszer állapotát leíró változók értékeit indikátorként használva hasonlíthatjuk össze, pénzügyi mennyiségek formájában sem az elvárásokat, sem a hatásokat nem rögzíthetjük. A modellezéssel egy időben meg kell kezdenünk a rendszer alkalmazását, esettanulmányok vizsgálatát. A vizsgált vízgyűjtőkön valóban felmerülő igények irányítást adhatnak ugyanis számunkra, hogy milyen fajta emberi beavatkozás, milyen döntési változat szimulációja épüljön bele a DSSbe. Az esettanulmányokban — ahol a helyi adottságok rögzítettek és ismertek — esetleg már társadalmi-gazdasági hatások is értékelhetők lesznek a környezeti szempontokon túlmenően. A pénzügyi és időbeli határoltság által okozott korlát az is, hogy a DSS-től a nemzetközi folyókkal kapcsolatos tárgyalások során nem várhatjuk az ellentmondások közvetlen feloldását. Szerepe csupán az lehet, hogy független, lehetőleg megbízható és világos tájékoztatást ad a különböző döntési változatok várható hatásairól. A nemzetközi tárgyalások további segítése érdekében ezen túlmenően azt tervezzük, hogy összegyűjtjük és értékeljük a vizsgált vízgyűjtőkkel kapcsolatosan korábban lefolytatott megbeszélések, egyezmények anyagát. 2.4. Műszaki korlátok Fontos célja a projekteknek, hogy a kutatás fő terméke ne csupán jelentés formájában kerüljön rögzítésre, hanem olyan hatékony analitikai eszköz (software) szülessék, amelyet interaktiv módon felhasználhatunk a különböző tervezési és gazdálkodás-politikai változatok várható hatásainak felméréséhez. Ezért a DSS kidolgozásra kerülő prototípusának össze kell foglalnia a modellező és az adatkezelő alrendszereket a számítógépi grafikával. A rendszernek más vízgyűjtő körre történő adaptálhatósága, az eredmények könnyű átvitele érdekében célszerű, ha a DSS alapjául a személyi számítógépeket választjuk, mert azok általában már a világ minden táján elérhetők (pl. IBM PC—AT vagy azzal kompatibilis rendszerek). A személyi számítógépek másik előnye a felhasználó-barát jelleg, míg hátrányként említhető a korlátozott kapacitás, amely kizárja nagy, bonyolult modellek használatát. A software csomag (ami a fejlesztendő DSS magja), amely lehetővé teszi a kiválasztott, legfontosabb emberi beavatkozások hatásainak szimulálását és megjelenítését, ezért csak viszonylag egyszerű modelleket tartalmazhat, és az adatbázisába is csak azokat a már előkészített integrált adatokat vihetjük be, amelyek ezeknek a modelleknek a futtatásához szükségesek. Ennek a műszaki korlátnak az elhárítása érdekében a projektet két további összetevővel kell kibővítenünk: (1) külön adatkezelő rendszert kell kialakítanunk, amely az adatbankból kiválasztja a megfelelő elsődleges allatokat, ós ezekből az összegzett információt olyan alakban szolgáltatja, ahogy a modellek ezt kívánják (ez a megfogalmazás feltételezi, hogy az adatbankban nem csak a közvetlenül észlelt hidrológiai adatok találhatók meg, hanem azok a számszerűsített paraméterek is, amelyek a vízgyűjtő állapotát ós viselkedését, valamint az ott végrehajtott emberi tevékenység elemeit írják le); (2) 'módszertani vizsgálatokat kell végrehajtanunk azoknak a bonyolult folyamatoknak a tanulmányozására, amelyeket nem tudunk egyszerű modellel szimulálni, és ezek eredményeit az interaktív DSS-hez kell kapcsolnunk (remélhető, hogy a módszertani tanulmányok egy része olyan nagyobb modell szerkesztésével zárható le, ami ugyan nem építhető be közvetlenül a DSS-be, azonban önálló szubrutinként futtatható, és eredményét a közös rendszerben megjeleníthetjük, azok a vizsgálatok pedig, amelyek csak szöveges jelentéssel záródnak, közvetetten ugyancsak segítik majd a döntéshozók munkáját). 2.5. A project időbeli ütemezése A LIR előkészítő szakaszának lezárása után a végrehajtás időszaka 1986 szeptemberében kezdődött. Mint már említettük, az első fázisban csak a legfontosabb emberi beavatkozások hatásait előre jelző modellek kialakítására törekszünk. Elsősorban azokat a modulokat szerkesztjük meg, amelyek az esettanulmányokban is felmerülő problémák megoldásához szükségesek. > A rendszer nyílt marad így, ós meg lesz annak lehetősége, hogy bármikor, amikor ez szükséges, újabb modulokkal egészítjük ki azt. A vázoltak alapján, becsülve a DSS kidolgozásra kerülő moduljainak a számát és az elvégzendő módszertani vizsgálatok terjedelmét, minimálisan három évre tehető a legegyszerűbb működőképes DSS kifejlesztésének időigénye. ígv a LIR első fázisának befejezését 1989 végére várhatjuk. 3. A project végrehajtása A project végrehajtási módját a felsorolt korlátok gyakorlatilag megszabják. Abból az adottságból kell kiindulnunk, hogy a lIASA-ban csak kis koordináló csoport hozható létre, viszont számos kutatóhely fejezte ki érdeklődését ós hajlandóságát arra, hogy a munkában részt vegyen. így az együttműködő intézetek hálózatának kialakítása a legcélszerűbb út a kutatómunka végrehajtására ós a modulokra osztott szerkezet lehetővé is teszi az önálló feladatok szótosztását.