Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Goda László: A kutatás irányítása, tervezése és finanszírozása a vízgazdálkodásban – Vitairat

234 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 5—G. SZAM /. táblúza A vízgazdálkodás kutatási feladattervének és iirogranitervénok kapcsolata A vízgazdálkodás Főirányai (VKFF) £ — 'S ^ ® rf 's 5 >

3 S ÍO ^ 1. A vízgazdálkodási rendszerek, építmények és berendezések létesítésének fejlesztése 2. A vízgazdálkodási létesítmények üzemének fejlesztése 3. A számítástechnika alkalmazásának fejlesztése 4. Alap(ozó) hutások Megjegyzés OVH—I. Vízgazdálkodás OVH—II. Ivó- és ipari vízellátás OVH—IlI.Csatornázás és szenny víztisztítás OVH—IV. Mezőgazdasági vízhasznosítás OVH—V. Árvízvédelem OVH—VI. Folyó- ós tószabályozás, vízi utak OVH—VII. Hegy- és dombvidéki vízrendezés OVH—-Vili.Sík vidéki vízrendezés O VH—IX. Lefolyásszabályozás OVH—X. Vízrajz OVH—XI.Környezetvédelem OVH—XII.Hévíz- és gyógy vízgazdálkodás fejlesztése A VKFI' 1. és 2. fejezete elsősorban a (műszaki) fejlesztési célú programokat jclA 3. fejezet programjai a számítástechnikai kultúra fejlesztését szolgálják. A 4. fejezet a vízgazdálkodási alap(ozó) kutatás programrendszere tási főirányok, illetve szakterületek szerint, míg a Programterv a K + F tevékenység végrehajtásának szervezésére szolgált. A 12 szakterületet és a programokat magába foglaló rendszert az 1. táblázat tünteti fel. A feladattervi tervezési rendszert a VITUKI Ágazati Kutatási-Fejlesztési Osztály-a kezelte. A hosszú távra tervezett , de rövid ideig létező' rendszer keretében az alábbi jelentősebb anyagok készültek : A Távlati Terv az 1978—90 közötti időszak feladatait öleli fel, szakterületenként, illetve részterületeken meghatározza az 1990-ig elérendő vízgazdálkodási célokat és az e célok érdekében megoldandó kutatási feladatokat (OVH, 1979 b). A terv koncepcionális jellegű, témacsoportokban fogalmaz, megadva azok sorolását, a közreműködő intézményeket. A Középtávú Terv ben 1978—80. időszakra a feladatokat, a feladatcsoportokat és a témacsoportokat aszerint rendezik, hogy a program részeként vagy egyedi feladatként kerülnek művelésre, illetve az OVH szükségesnek tartotta ugyan akidolgozást, de önállóan nem indította. A hároméves terv becsült költsége mintegy 350 millió Ft volt (OVH, 1978 d). A Középtávú Terv célkitűzései és a költségek reálisak voltak. A Programterv középtávú feladatairól — az alapkutásokról sem — a Középtávú Terv nem szólt. „ Az V. ötéves terv időszakában elért kutatási-fejlesztési eredmények, valamint a VI—VIII. ötéves terv időszakában követendő kutatási-fejlesztési irányok" c. anyag (VITUKI, 1980) szemlélete az előbbiekben említett anyagoktól jelentősen eltér. Az V. ötéves terv eredményeit illetően az anyagban felfokozott igyekezet tapasztalható a kutatások hasznosításának igazolására. A Középtávú Tervben alkalmazott szerkezettől és a megfogalmazott feladatokról eltérő anyag a célkitűzések teljesülésének értékelését nem tette lehetővé. A VI. ötéves terv elején a tervezési rendszer jelentős mértékben megváltozott. Még elkészült ugyan egy VI. ötéves tervi koncepció (O VH, 1980), de a Kutatási Feladattervek és Programtervek rendszere érvényét veszítette és helyébe egy egészen sajátságos tervezési rendszer lépett. Ebben a rendszerben a tervezés „alulról", a kutatóintézetek és a kutatóhelyek szintjéről indult, fejlesztési tervek és programok formájában, majd később ezeket ágazati programokba, illetve projektekbe rendezték, nein túlzottan merev rendezői elvek mellett. A tervezési rendszer főbb elemeit a 2. táblázat tartalmazza. Akialakult helyzetet figyelembe vevő és azt viszszatervező rendszer a tervidőszakra kiegyensúlyozott kutatási feltételeket teremtett, két vonatkozásban mégis kedvezőtlen hatású volt : -—szakított azzal a koncepcióval, hogy a vízgazdálkodási tevékenységet a tervidőszakot megelőző években elvégzett kutatásokkal kell megalapozni, a feladatok elsősorban a tárgyidőszak problémáinak megoldására irányultak, távlati kitekintés nélkül, — az alapkutatások feltételeinek biztosítására intézményesen nem történt intézkedés. Főbb célkitűzései (VKFP) 1.1. Földművek 1.2. Folyószabályozási művek 1.3. Vízépítési műtárgyak 1.4. Cső- és csatornahálózatok 1.5. Magasépítési létesítmények 1.6. Víztermelő kutak 1.7. Hírközlő rendszerek 2.1. Vízellátó, vízkezelő és vízelvezető rendszerek 2.2. Az üzemelés egységes irányítástechnikai rendszere 2.3. Kárelhárítás 2.4. Építmények fenntartása 2.5. Gépek és berendezések karbantartása 3.1. Vízügyi állam- és szakigazgatási információs rendszer 3.2. Termelésszervezés, termelésirányítás 3.3. Műszaki tervezés 3.4. Vízrajzi adatfeldolgozás, közreadás 4.1. Vízkészletgazdálkodás 4.2. Felszíni vizek hidrológiája 4.3. Felszín alatti vizek hidrológiája 4.4. Hidromechanika 4.5. Vízkémia, vízbiológia, víztechnológia 4.6. Vízépítés 4.7. Hidroökonómia