Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Goda László: A kutatás irányítása, tervezése és finanszírozása a vízgazdálkodásban – Vitairat

232 Hidrológiai közlöny i987. 67. évfolyam, 5—6. szAm A hatvanas évek elején a kutatások tervezésére új lehetőséget adott az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv, ezen belül a 8. sz. főfeladat tartalmazta a vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló feladatokat és témacsoportokat (OVII, 1965). A decimális rendszerben megszervezett főfeladat részben tudományterületi, részben szakágazati rendezők szerint épült fel az alábbiak szerint : 8.01 Hidrológiai és hidromechanikai alapjelenségek vizsgálata 8.02 Hidrológiai ós hidraulikus mérési módszerek és műszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatások 8.03 A hazai vízvagyon mennyiségi és minőségi feltárása és a vízgazdálkodás alapelveire vonatkozó kutatások 8.04 Mezőgazdasággal kapcsolatos vízgazdálkodási kutatás 8.05 Árvízvédelemmel, folyószabályozással ós vízi utakkal kapcsolatos kutatások 8.06 Vízellátással kapcsolatos kutatások 8.07 Szennyvízkezeléssel kapcsolatos kutatások 8.08 Vízerőhasznosítással kapcsolatos kutatások 8.09 A vízgazdálkodás ópítős-szervezósi, építéstechnológiai és gépészeti kutatásai 8.10 A vízgazdálkodás közgazdasági kérdései Minthogy a feladatok megfogalmazása a szükséges költségek meghatározása nélkül történt, a feladatcsoportok elsősorban csak orientáltak az időszerű kutatási feladatok kiválasztását illetően. 1965-ben a VITUKI-ban elkészült a 8. főfeladat 1966—1970 évekre szóló lebontása (VITUKI, 1965) : 8.01 A vízgazdálkodás természeti alapjait szolgáló kutatások 01. Az egységes hidrológiai ószlelőhúlózat kialakítása, fejlesztése ós üzeme 02. Az ország hidrológiai adottságainak feltárása, vízháztartási vizsgálatok 03. Hidrológiai alapjelenségek kutatása 8.02 Vízkészletgazdálkodással kapcsolatos kutatások 01. A vízmérleg ós elemei 02. Vízgazdálkodási tervezés 03. A vízkószletgazdólkodás üzeme 8.03 A vízgazdálkodás közgazdasági kérdései 01. A gazdasági vizsgálatok alapvető módszerei ós irányai 02. A vízügyi tevékenység hatékonysági vizsgálata 03. A vízgazdálkodási kutatás gazdasági hatékonyságának vizsgálata 8.04 Folyók és állóvizek szabályozásával kapcsolatos kutatások 01. Árvizek kialakulása és levonulása 02. Az árvízvédelem fejlesztése 03. Folyószabályozás, vízerőhasznosítás, víziutak 04. Állóvizek szabályozása 8.05 A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos vízgazdálkodási kutatások 01. Öntözés ós halastavak 02. Belvízgazdálkodás 03. Dombvidéki vízgyűjtők rendezése 8.06 Vízellátással kapcsolatos kutatások 01. Vízbeszerzós 02. Vízelőkészítés 03. Vízellátás 8.07 Szennyvízelvezetéssel kapcsolatos kutatások 01. Csatornázás 02. Szennyvíztisztítás 8.08 Vízépítési létesítményekkel kapcsolatos kutatások 01. A hidromechanikai alaptótelek érvényességi hatásainak meghatározása. A kutatásoknál alkalmazott módszerek és műszerek fejlesztése 02. Vízépítési anyagvizsgálatok 03. Vízépítési technológiai kutatások 04. Vízépítési létesítmények és berendezések állékonysági és hidraulikai vizsgálata 05. Vízépítési műtárgyak ós berendezések fejlesztése A „második 8-as" jelentősen különbözött az elsőtől. Költségadatokat ugyan ez sem tartalmazott, de összefogottabb lett, megerősödtek a szakágazati felosztás szerinti jellemzők, ugyanakkor teljesen kimaradtak a tudományterületi feladatok. Ez a terv már előrejelezte azt a változást, ami a kutatásirányítás terén bekövetkezett : a központi irányítás helyébe az ágazati irányítás lépett. Ez a változás egyidejűleg módosította a kutatástervezés addigi rendszerét is. Háromszintű tervezést vezettek be az alábbiak szerint (VITUKI, 1966) : — az A szinthez tartoztak a társadalmi fejlődós alapjait befolyásoló, az egész népgazdaságot érintő problémák megoldására szolgáló kutatások, — a B szinthez sorolták az A szintű feladatoknak az ágazatra történő lebontásából, a szakágazatok fejlesztési igényeiből ós az egyéb népgazdasági ágazatoknak a vízgazdálkodással szemben támasztott igényeiből származó kutatásokat (innen származnak a ,,B"-s témák), — a G szintű terveket a kutatóintézetek készítették az A ós B típusú feladatok tómaszintű lebontása útján. Az Országos Vízügyi Hivatal, mint a vízgazdálkodási ágazat irányító főhatósága, 1966-ban összesen 66 ágazatfejlesztési célkitűzést adott ki az alábbi szakterületekre : Árvízvédekezés folyószabályozás Vízrendezés Vízellátás Szennyvízkezelés Öntözés Vízépítés Automatizálás-műszerfejlesztés Vízgazdálkodás Az OVH megbízása alapján a VITUKI dolgozta ki az ágazatfejlesztési célkitűzések 5—10 évre szóló átfogó kutatási tervét (Stelczer, 1969). A tervek a kutatási tematikán kívül pénzügyi tervet is tartalmaztak. Az OVH végül is 56 átfogó kutatási tervet hagyott jóvá. Minthogy a jóváhagyás 1967-ben történt meg, az átfogó kutatási tervek gyakorlatban történő bevezetése 1968-tól kezdődött meg. Ezekben az években jelent meg a témák megnevezésében az átfogó kutatási tervekre utaló B... jelzés. A B témák rendszere nem volt hosszú életű. AZ MSZMP KB ugyanis 1969-ben tudománypolitikai irányelveket fogadott el, amelyek a kutatástervezés területén is új helyzetet teremtettek. A Kormány határozata (1969. XI. 25.) alapján az OVH a VITUKI bevonásával elkészítette a Vízügyi