Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Hírek

Hírek 223 hogy a kísérleti eredményeket összefoglalva megfogalmazzuk a jövő teendőit. A szennyvízhasznosítás hazai előrehaladása lassú volt, hiszen csak Aradon létesült még az I. világháború előtt szennyvízöntöző telep, illetőleg a 20-as években Debrecenben. Nagyüzemi méretű szenny vízöntözés csupán Kecskeméten van. Itt a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1964 óta együtt küszködik a szennyvizeihelyezési és hasznosítási rendszer megvalósításáért a tervezéstől az építésen át az üzemeltetésig. Dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese ,,A szennyvíz mezőgazdasági hasznosításának és elhelyezésének távlati lehetőségei" címmel tartott előadást. Megállapította, hogy a Kecskeméten bevált módszer hazánkban még nem éri el a kívánt mértékű alkalmazást. A beruházói-tervezői gyakorlat is idegenkedik némiképp az eljárástól. A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása, elhelyezése jól illeszkedik az ötéves terv célkitűzéseihez. Szolgálja a vízminőség és környezet védelmét is. A csatornázás a vízállátáshoz képest — mint ismeretes — fejlődósében elmaradt. Ennek okai is voltak, de az ágazatpolitika szorgalmazza az arányosabb fejlesztést. A vízellátás mértéke 2000-re elérheti a lakosság 95— 98 %-át, míg a csatornázás területén a telítettségi szintet a 65—68 %-os ellátottság jelenti. 2000-ig gondoskodni fognak minden csatornázott település szennyvíztisztításáról. A nem csatornázott településeken viszont a „természetes" tisztítási módoknak is megnő a jelentősége. A lakossági, sőt egyes ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosítás útján történő tisztítása járható és követendő út. A vizsgálatok szerint a mezőgazdasági szennyvízhasznosító telepek 5000 m

3/d felett gazdaságosak. Vannak persze megoldandó kérdések (pl. a patogén baktériumok, vírusok megsemmisítése, vagy egyes anyagok miatti előtisztítás megoldása), de a legfontosabb a szennyvizek elhelyezéséről való gondoskodás a mezőgazdasági termelés ciklusossága, a talaj terhelhetőség és az időjárási viszonyok változása miatt. A gazdasági szabályozás hiánya jelenleg akadályozó tényező. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciója 530 ezer ha öntözés kiépítésével számol, amelyen belül a hígtrágyával és szennyvízzel öntött terület 50 ezer ha. Számottevő bővülés csak a nyolcadik ötéves tervben várható. A kutatási és fejlesztési munka azonban addig is eredményeket hozhat. A vízügyi ágazat nagy súlyt fektet a szennyvizek mezőgazdasági elhelyezésének és tisztításának megoldására. Dr. Tóth László, a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnökhelyettese ismertette a kecskeméti szenny vízhasznosító rendszer üzemelési tapasztalatait. A telep 1986ban 843 ha területen 3,84 millió m

3/év szennyvízterhelés fogadására képes. A rendszer továbbfejleszthető. A kísérleti tapasztalatok bebizonyították, hogy a hasznosított, a növényzetre nem mérgező szennyvíz kellően megtisztítva érkezik a befogadóba. A szennyvízben lévő anyagok egy része ós maga a víz is újra belép a termelési folyamatba. Eddig egészségkárosodást a szennyvízhasznosítás nem okozott sem embereken, sem állatokon. Költségtöbblettel nem járt. A tapasztalatok szerint a rendszer zavartalan és folyamatos üzemeltetése szempontjából kívánatos volna a tulajdonosi-, kezelői- és üzemeltetői jogkörök egyértelmű tisztázása, valamint a vállalkozó anyagi érdekeltségének biztosítása. Alapvető követelmény az is, hogy az állóeszközök pótlása, korszerűsítése az évente képződő amortizációból megoldható legyen. Nem célszerű, ha a korábbi beruházások amortizációja máshol kerül felhasználásra. Az előadó végül bemutatta azt a szerződést, amelyet a mezőgazdasági termelőszövetkezet éB Észak Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalattal kötött a Kecskemét városi szennyvízelhelyező és hasznosító rendszer működtetésére — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egyes kezelői jogainak módosításával. Szépfalusi József (ATIVIZIG, Szeged) korreferátumában elmondta, hogy a hulladékok ós a szennyvizek talán legősibb befogadója a talaj. A talajon át jön létre a természetben lezajló egyik anyagi körforgalom. A szenny vízöntözésnek a csapadékhiányos területeken van a legnagyobb jelentősége, amely által a Kecskeméthez hasonló nagy városok szennyvízkezelésében is nagy haladás érhető el. A kecskeméti tapasztalatok másutt is alkalmazhatók, az itteni rendszer pedig bővíthető. A befogadó élővizét vagy a talajvízkészletet itt nem fenyegeti a tápanyag feldúsulás veszélye. Szókéné Galambos! Márta (öntözési főfelügyelő, Gödöllő) a növényvédelmi és agrokémiai állomások talajtani szolgálata munkáján keresztül adta meg véleményét korreferátumában. A szenny vízöntézéseknél kizáró okok lehetnek iszapminőségi okok és talajtani okok. Iszapminőségi problémát okozhat a magas oldószer* vagy sótartalom, réz-, cink-, króm-, nikkeltartalom. Talajtani akadály lehet a magas talajvíz, vízzáró réteg, rossz lejtésviszonyok. Az iszapelhelyezés okozta problémák időbeni megszüntetése megkívánja az üzemi viszonyok rendszeres vizsgálatát. I)r. Vermes László (Gödöllő, Agrártudományi Egyetem) megállapította, hogy a szennyvízöntözés megvalósítása során a szakmai érdekek előtérbe helyezése a kívánatos, a szubjektív elemek háttérbe szorításával. Szervezőmunkát is igényel az ügy, ami a kutatók munkájának koordinálására is vonatkozik. Az üzemeltetőket sokoldalúan támogatni kell, magukra hagyása sok kárral járna. Dr. Tihanyi Zoltán (Sopron, Erdészeti és Faipari Egyetem) a szennyvízzel öntött olasznyárfa faállomány felvételi eredményeit ismertette. A Kecskeméten telepített fák nemcsak, hogy jól elviselték, hanem jól is hasznosították a szennyvíz tápanyag- és vízkészletét. Az évi 2300 mm-nyi öntözés háromnegyede a tenyészidőn kívül történt. A téli öntözés sem bizonyult hátrányosnak. A korreferátum ezután részletesen taglalta a termőhely befolyásának, a fatelepítési sűrűségnek részletproblémáit is. Hrauda Gábor, a Bauer és Vogel cég nevében osztrák tapasztalatokat is ismertetett. Foglalkozott a szenny vízhasznosítás terjedésének műszaki és mezőgazdasági akadályairól. A cég elsősorban a mezőgazdasági alkalmazás nehézségei miatt dolgozta ki a szennyvízöntözés gépesítésére és automatizálására szolgáló műszaki megoldásait. Ezeket bemutatón is a résztvevők elé tárta. Szakolczai Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága titkára megállapította, hogy a politikai munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság közérzetének javítását szolgáló intézkedésekre. A helyi viszonyok ismeretében szorgalmazta a rendszer további fejlesztését, az öntözési lehetőségek, a környezetbarát technológiák minél jobb hasznosítását. Az előadásokat, korreferátumokat követő vita után a résztvevők helyszíni bemutatón vettek részt. Alkalmuk volt a kecskeméti szennyvízhasznosító rendszer működésének megtekintésére, valamint a Bauer és Vogel cég gépi berendezéseinek tanulmányozására, működésének bemutatására. V. I. 1987. március 17-én a Hidrológiai Szakosztály a Heves Megyei Vízművek vendégeként bemutatóval egybekötött előadóülést rendezett az egerszalóki termálkút inélyfúrásos felújításának megtekintésére. Az előadóülést a vízművek igazgatója dr. Kovács Sándor nyitotta meg. A vízmű vállalat részéről Litauszky Lajos ismertette azokat a körülményeket melyek a kút felújítását szükségessé tették, majd Pataki András az OFKFV miskolci üzemegységének képviseletében, mint kivitelező számolt be a fúrás eredményeiről. A régi kúttól mintegy 15 m-re készült az új kút, mely 402—406 m-es közben egy kavernát talált, ennek felső 80 cin-es szakaszán áramlik be mintegy 2500—3000 l/p hozammal 71°C'-os víz. A végleges kútkiképzés még nem történt meg.