Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Hírek

Hírek 223 hogy a kísérleti eredményeket összefoglalva megfogal­mazzuk a jövő teendőit. A szennyvízhasznosítás hazai előrehaladása lassú volt, hiszen csak Aradon létesült még az I. világháború előtt szennyvízöntöző telep, illetőleg a 20-as években Debrecenben. Nagyüzemi méretű szenny vízöntözés csupán Kecskeméten van. Itt a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz és az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1964 óta együtt küsz­ködik a szennyvizeihelyezési és hasznosítási rendszer megvalósításáért a tervezéstől az építésen át az üzemel­tetésig. Dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnök­helyettese ,,A szennyvíz mezőgazdasági hasznosításának és elhelyezésének távlati lehetőségei" címmel tartott elő­adást. Megállapította, hogy a Kecskeméten bevált módszer hazánkban még nem éri el a kívánt mértékű alkalmazást. A beruházói-tervezői gyakorlat is idegen­kedik némiképp az eljárástól. A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása, elhelye­zése jól illeszkedik az ötéves terv célkitűzéseihez. Szol­gálja a vízminőség és környezet védelmét is. A csator­názás a vízállátáshoz képest — mint ismeretes — fejlődósében elmaradt. Ennek okai is voltak, de az ágazatpolitika szorgalmazza az arányosabb fejlesztést. A vízellátás mértéke 2000-re elérheti a lakosság 95— 98 %-át, míg a csatornázás területén a telítettségi szintet a 65—68 %-os ellátottság jelenti. 2000-ig gondoskodni fognak minden csatornázott település szennyvíztisztí­tásáról. A nem csatornázott településeken viszont a „természetes" tisztítási módoknak is megnő a jelentősége. A lakossági, sőt egyes ipari szennyvizek mezőgazda­sági hasznosítás útján történő tisztítása járható és köve­tendő út. A vizsgálatok szerint a mezőgazdasági szenny­vízhasznosító telepek 5000 m 3/d felett gazdaságosak. Vannak persze megoldandó kérdések (pl. a patogén baktériumok, vírusok megsemmisítése, vagy egyes anyagok miatti előtisztítás megoldása), de a legfonto­sabb a szennyvizek elhelyezéséről való gondoskodás a mezőgazdasági termelés ciklusossága, a talaj terhelhető­ség és az időjárási viszonyok változása miatt. A gazda­sági szabályozás hiánya jelenleg akadályozó tényező. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesz­tési koncepciója 530 ezer ha öntözés kiépítésével számol, amelyen belül a hígtrágyával és szennyvízzel öntött terület 50 ezer ha. Számottevő bővülés csak a nyolcadik ötéves tervben várható. A kutatási és fejlesztési munka azonban addig is eredményeket hozhat. A vízügyi ágazat nagy súlyt fektet a szennyvizek mezőgazdasági elhelyezé­sének és tisztításának megoldására. Dr. Tóth László, a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnökhelyettese ismertette a kecskeméti szenny vízhasz­nosító rendszer üzemelési tapasztalatait. A telep 1986­ban 843 ha területen 3,84 millió m 3/év szennyvízterhelés fogadására képes. A rendszer továbbfejleszthető. A kí­sérleti tapasztalatok bebizonyították, hogy a hasznosí­tott, a növényzetre nem mérgező szennyvíz kellően megtisztítva érkezik a befogadóba. A szennyvízben lévő anyagok egy része ós maga a víz is újra belép a termelési folyamatba. Eddig egészségkárosodást a szennyvízhasznosítás nem okozott sem embereken, sem állatokon. Költségtöbblettel nem járt. A tapasztalatok szerint a rendszer zavartalan és folyamatos üzemeltetése szempontjából kívánatos volna a tulajdonosi-, kezelői- és üzemeltetői jogkörök egyértelmű tisztázása, valamint a vállalkozó anyagi érdekeltségének biztosítása. Alapvető követelmény az is, hogy az álló­eszközök pótlása, korszerűsítése az évente képződő amortizációból megoldható legyen. Nem célszerű, ha a korábbi beruházások amortizációja máshol kerül fel­használásra. Az előadó végül bemutatta azt a szerződést, amelyet a mezőgazdasági termelőszövetkezet éB Észak Bács­-Kiskun Megyei Vízmű Vállalattal kötött a Kecskemét városi szennyvízelhelyező és hasznosító rendszer mű­ködtetésére — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egyes kezelői jogainak módosításával. Szépfalusi József (ATIVIZIG, Szeged) korreferátu­mában elmondta, hogy a hulladékok ós a szennyvizek talán legősibb befogadója a talaj. A talajon át jön létre a természetben lezajló egyik anyagi körforgalom. A szenny vízöntözésnek a csapadékhiányos területeken van a legnagyobb jelentősége, amely által a Kecskeméthez hasonló nagy városok szennyvízkezelésében is nagy haladás érhető el. A kecskeméti tapasztalatok másutt is alkalmazhatók, az itteni rendszer pedig bővíthető. A befogadó élővizét vagy a talajvízkészletet itt nem fenyegeti a tápanyag feldúsulás veszélye. Szókéné Galambos! Márta (öntözési főfelügyelő, Gödöllő) a növényvédelmi és agrokémiai állomások talajtani szolgálata munkáján keresztül adta meg véle­ményét korreferátumában. A szenny vízöntézéseknél kizáró okok lehetnek iszapminőségi okok és talajtani okok. Iszapminőségi problémát okozhat a magas oldó­szer* vagy sótartalom, réz-, cink-, króm-, nikkeltartalom. Talajtani akadály lehet a magas talajvíz, vízzáró réteg, rossz lejtésviszonyok. Az iszapelhelyezés okozta prob­lémák időbeni megszüntetése megkívánja az üzemi viszonyok rendszeres vizsgálatát. I)r. Vermes László (Gödöllő, Agrártudományi Egye­tem) megállapította, hogy a szennyvízöntözés megvaló­sítása során a szakmai érdekek előtérbe helyezése a kívánatos, a szubjektív elemek háttérbe szorításával. Szervezőmunkát is igényel az ügy, ami a kutatók mun­kájának koordinálására is vonatkozik. Az üzemeltető­ket sokoldalúan támogatni kell, magukra hagyása sok kárral járna. Dr. Tihanyi Zoltán (Sopron, Erdészeti és Faipari Egyetem) a szennyvízzel öntött olasznyárfa faállomány felvételi eredményeit ismertette. A Kecskeméten telepí­tett fák nemcsak, hogy jól elviselték, hanem jól is hasz­nosították a szennyvíz tápanyag- és vízkészletét. Az évi 2300 mm-nyi öntözés háromnegyede a tenyészidőn kívül történt. A téli öntözés sem bizonyult hátrányos­nak. A korreferátum ezután részletesen taglalta a termő­hely befolyásának, a fatelepítési sűrűségnek részlet­problémáit is. Hrauda Gábor, a Bauer és Vogel cég nevében osztrák tapasztalatokat is ismertetett. Foglalkozott a szenny víz­hasznosítás terjedésének műszaki és mezőgazdasági akadályairól. A cég elsősorban a mezőgazdasági alkal­mazás nehézségei miatt dolgozta ki a szennyvízöntözés gépesítésére és automatizálására szolgáló műszaki megoldásait. Ezeket bemutatón is a résztvevők elé tárta. Szakolczai Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága titkára megállapította, hogy a politikai munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság közérzetének javítását szolgáló intézkedésekre. A helyi viszonyok ismeretében szorgal­mazta a rendszer további fejlesztését, az öntözési lehe­tőségek, a környezetbarát technológiák minél jobb hasznosítását. Az előadásokat, korreferátumokat követő vita után a résztvevők helyszíni bemutatón vettek részt. Alkal­muk volt a kecskeméti szennyvízhasznosító rendszer működésének megtekintésére, valamint a Bauer és Vogel cég gépi berendezéseinek tanulmányozására, működésének bemutatására. V. I. 1987. március 17-én a Hidrológiai Szakosztály a Heves Megyei Vízművek vendégeként bemutatóval egybekötött előadóülést rendezett az egerszalóki termál­kút inélyfúrásos felújításának megtekintésére. Az elő­adóülést a vízművek igazgatója dr. Kovács Sándor nyitotta meg. A vízmű vállalat részéről Litauszky Lajos ismertette azokat a körülményeket melyek a kút felújítását szükségessé tették, majd Pataki András az OFKFV miskolci üzemegységének képviseletében, mint kivitelező számolt be a fúrás eredményeiről. A régi kúttól mintegy 15 m-re készült az új kút, mely 402—406 m-es közben egy kavernát talált, ennek felső 80 cin-es szakaszán áramlik be mintegy 2500—3000 l/p hozammal 71°C'-os víz. A végleges kútkiképzés még nem történt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom