Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
4. szám - Balázs D. Oszkár: Nyíltvízi bevonatképződés tanulmányozása mélyvízű hegyvidéki tározókban
202 hidrológiai közlöny 1987. 67. évfolyam. 4. szam Fe Mn Agr-CO, Szab CO, % % gXm~ 3 gX.m~ 3 9—25 1—S 2—3 9 3—10 0 10 11 1—8 0 20 28 1—3 0 0 20 4. láblázat A bevonat vas-, mangán-, és a közeg agresszív széndioxid-tartalma Komravölgy 12 m Csőrrét 12 m Köszörüvölgy 12 m Lázbérc 12 in felső szintjén intenzívebb a bevonatképzó'dés, mint a kisebb trofitásunál (3. táblázat). A bevonat kémiai elemzései a vas és a mangán-ionra terjedtek ki. A vizsgált tározókban az oldott vas és a mangán néhány tized mg/l koncentrációban a nyári időszakban rendszeresen megtalálható. A bevonat száraz tömegéből a vas és a mangán az egész száraz tömeghez viszonyított százalékos aránya — mint azt a 4. táblázatban láthatjuk — és a víz aar. és szab. szén-dioxid tartalma között fordított O arányosság figyelhető meg. A vas és a mangán-ion egy tóban rendszerint a mélyebben lévő alzatok bevonatában volt nagyobb százalékban, ahol általában nem volt oldott oxigén, nagy volt a széndioxid-koncentráció és a víznek 0,5—1,0mgxdm-3 között volt az összos vas-, és mangántartalom. Valószínűleg a két ion kiválása itt nem oxidáció útján történik, hanem inkább a szerves molekulákhoz kötődve, azok szorbciója révén. Kismértékben az itt megtelepedett élőlények is akkumulálhatták. 5. láblázat Az élőbevonal kovaalgáinak legnagyobb egyedszám ériékei a különböző troFitású tározókban Tározó vízminősége ind cm 5 Komravölgy —2 m 7 eupolitróf 303 ezer Lázbérc —2 ni 6 eutróf 162 ezer Köszörűvölgy —4 in 5 mezoeutróf 120 ezer Csórrét 2 ni 4 mezotróf 66 ezer 3.2. Mikroszkópos eredmények A fitotekton legnagyobb egyedszámú, leggyakoribb szervozetei a kovaalgák (Bacilláriophyceae) voltak. Az 5. táblázatban összehasonlítottuk a trofitással a lemezeken talált legnagyobb kovaalga egyedszámot. Úgy tűnik, hogy a vizsgált időszakban a nagyobb termőképességű tározóra nem csupán a fitoplankton, hanem az élőbevonat kovaalgáinak nagyobb egyedszáma is jellemző. Érdekes, A fitoplankton nagyobb rendszertani csoportjainak hogy lebegő életmódot a négy tározóban minden mélységben főleg a Centrales rend egyedei élnek (zömmel Cyclotella fajok), viszont az üveglemezeken 2 méter mélyen túlnyomórészt a Pennales rendbe tartozó algák fordulnak elő. Mélyebben a kisebb egyedszám mellett már a körszimmetrikus Centralesek is megtelepedtek. A fitoplankton egyedszám alapján kiszámított nagyobb taxonokra vonatkozó %-os összetételét, egyedszám értékei a 6. táblázatban, a fitotekton kovaalgáinak egyedszámértekéit pedig 7. táblázatban foglaltuk össze. A kovaalgák mellett az eu-politróf Komravölgyi tározóban késő ősszel az üveglemezeken nagy tömegben jelentek meg a Scytonema és Oscillatoria genusba tartozó kékmoszatok is. Az élőbevonat heterotróf szervezetei túlnyomórészt Protozoák, azon belül a leggyakoribbak a Peritrichák voltak. A KOI„MII alapján megállapított szaprobitás és a szájkoszorús csillósok (Peritricha) egyedszáma között nem állapítottunk mog egyértelmű összefüggést. Valószínűbbnek látszik, hogy a zootekton összegyedszáma tükrözi a bontható szerves anyag mennyiségét. Mivel megtelepodésiilet a környezet oxigénellátottsága befolyásolja (pl. Komra völgyön és Lázbércen 12 m mélységben csak az őszi felkeveredés idején voltak megfigyelhetők az alzatokon), a szaprobitás és a zootekton egyedszám között meglévő lehetséges kapcsolat feltárása részletesebb vizsgálatokat kiván. 3.3. Az eredmények értékelése Újonnan létesített víztározóink vízminősége — főleg a tó mederben hagyott talaj és szárazföldi növények miatt —- az első évtizedben rendszerint bő termőképességű és nagy szaporbitású (Bartha, 1981; Felföld,y, 1977 a). A bő termőképességű fiatal tározóknál tehát rendszerint eutrofizálódással kell számolnunk. Ismert azonban hogy a planktonikus eutrofizálódás helyett, vízgazdálkodási szempontból kedvezőbb a bentonikus eutrofizálódás (Lakatos, 1976; 1978). Ivóvízhasznosítású tározóknál nem csupán a tározó biológiai vízminősége és ökológiai folyamatai megismerése miatt kell vizsgálnunk a bevonat —és élőbevonat —kialakulási folyamatait, annak jelentőségét, hanem ismert, hogy az üzemelő vízmű műtárgyaira (betonmedencék, csővezetékek, szűrőhomok felülete stb. ) is rakodhat szervetlen bevonat, telepedhet meg élőbevonat (Balázs D., 1985). Ez a folyamat befolyásolhatja az üzemeltetést és a szolgáltatott ivóvíz minőségét. 6. táblázat százalékos megoszlása a négy tározóban 1982 nyarán Tározó, időpont Réteg Lázbárc 06.24. termelő lebontó Köszörűvölgy 09. 29. termelő lebontó Csórrét 06. 28. termelő lebontó Komravölgy 07. 01. termelő lebontó Cyanophyta 51,0 38,0 0,0 0,0 0,0 0,0 91,7 41,0 Chrysophyta Chrysophyceae 0,0 0,0 0,0 0,0 91,4 50,0 0,0 0,0 Bacillaryophyceae o. Centrales 2,8 14,7 65,0 36,0 6,4 26,0 0,5 22,2 o. Pennales 0,03 0,00 0,0 8,0 0,0 13,7 0,0 3,7 Chlorophyta Chlorococcales 45,0 46,0 33,0 37,5 0,0 7,5 3,6 26,0 Egyéb alga 1,17 1,3 2,0 18,5 2,2 2,8 4,2 7,1 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 Algaszám (millió indXdm 3) 96,0 23,5 .2,2 0,9 0,8 0,5 34,8 1,35
