Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Domokos Miklós: Hidrológiai módszerek Spanyolországban

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 1. SZAM Ha viszont az (A

u B,) pontok meghatározta vonalban törés vagy ugrás mutatkozik, ez arra utal, hogy valamelyik állomás észlelését a törés előtti vagy utáni időszakban, ill. az ugrás évében hiba terhelte. Ha meg tudjuk állapítani, hogy a két összehasonlított értéksor közül melyik hibátlan, továbbá azt, hogy a másik állomás észlelésében a hibát a törés előtti vagy utáni időszakban követték-e el, akkor az utóbbi állomásnak az ,,alapállomás"-éval összhangban lévő, legvalószínűbb értékeit az (A

u fí,) pontsor megfelelő „kiegyenesítésével" kapjuk meg. Ugyanez az egyenes hiányos adatsor kiegészítésére is felhasználható. Csapadék-adatsorok összehasonlítása esetében az „alapállomás": vagy egy megfelelően kiválasztott konkrét állomás, vagy pedig egy — több állomás átlagértékeivel jellemzett — hipotetikus állomás lehet. A módszer alkalmazásához a vizsgált vízgyűjtőt 7 — meteorológiáikig egységesnek tekinthető — részterületre osztottuk. Minden részterületnek próbálgatással kiválasztottuk az „alapállomását" (azt az állomást, amelynek adatsora egyrészt teljes vagy majdnem teljes, másrészt a részterület legtöbb állomásával összhangban van) s a leírt módszer szerint ezzel vetettük össze a részterület valamennyi többi állomásának adatsorát. A 2. ábra, kiragadott példaként, az 1. ábrán jelölt állomások egyik csoportja csapadékadatsorainak összehasonlítását szemlélteti. A kiválasztott alapállomás az E.430 jelű, amellyel a csoport többi 5 állomása közül 2 teljes adatsorú (E.319 és E.320) és 2 hiányos adatsorú (E.420 és E.450) állomás észlelései elfogadható összhangban vannak. Az utóbbi 2 állomás észlelési hiány előtti ós utáni összegzővonal szakaszainak azonos értékű iránytangenseit felhasználva, a hiányok az E.430 állomás megfelelő évi csapadékértókeinek ezen tangensértókekkel vaó szorzásával pótolhatók voltak. Az E.433 állomás összegzővonala viszont 1954/55-ben törik. Mivel valószínűsíthető volt, hogy az adatsor töréspont utáni szakasza a megbízhatóbb, a töréspont előtti észleléseket a tg/?/tga =0,917/0,990 értékkel szorozva állítottuk elő a korábbi évek „helyesbített" értékeit. Mind a 7 csapadékállomás-csoport adatsorával elvégezve a 2. ábra szerinti összevetést, szükség szerinti helyesbítést és kiegészítést, végeredményképpen előállítottuk az 1. ábrán feltüntetett 62 csapadékmérő állomás évi csapadékösszegeinek teljes-részben észlelt, részben helyesbített, részben pedig pótolt értékeket tartalmazó — adatsorát. 2. feladat; Az 1940141—1962/63 időszak, továbbá egy tipikusan száraz, átlagos és nedves évi izohiétáinak megszerkesztése Az évi csapadékösszegeknek az előző pontban helyesbített és kiegészített táblázatában kiszámítottuk a sokévi átlagértékeket, valamint kikerestük a vízgyűjtő egészére nézve legszárazabb legnedvesebb ós sokévi átlaghoz legközelebb eső konkrét évet. Az átlagos év, valamint a 3 konkrét év csapadékértékeit beírtuk egy-egy — az 1. ábrával azonos — alaptérképre, majd mind a négy térképen megszerkesztettük, a szitnvonalas térkép figyelembevételével, az izohiétákat. A szerkesztés során a kirívó értékeket, amelyeknek figyelembevétele az izohiéta-alakzatokat elfogadhatatlanul torzította volna, töröltük. Térképenként a 62 közül mindössze 2—4 értéket kellett így törölnünk, ami utólag valószínűsítette az 1. pontban végzett adatsorhelyesbítések és -kiegészítések elfogadhatóságát. A sokévi átlagos csapadék izohiétáit a 3. ábrán mutatjuk be. Az izohiéták planimetrilásával meghatároztuk a 8 vízhozammérő szelvényhez és a P. 1—P.4 ponthoz tartozó részvízgyűjtőre hullott sokévi átlagos csapadékot. 3. feladat: Mind a 12 részvízgyűjtőre meghatározandók a fizikai paraméterek: a kompaktsági mutató, az egyenértékű téglalap méretei és a lejtőmutató Az l

c kompaktsági mutató: az S területű vízgyűjtő P kerületének és a vele azonos területű kör kerületének a hányadosa: /c = 0,28-j^- (1) A vízgyűjtő egyenértékű téglalapjának területe és /„ mutatója azonos a vízgyűjtőével; két oldalának hosszát a következő képlet szolgáltatja: Az Ip lejtőmutató definíciója: n 1 / n i= 2 t=2 [mm] Z

P.m 5000 0ÍE319 E*t33) 5000 1000 15000 IP/"

3

0'[mm] . 2. ábra. Csapadékmérő állomások adatsorainak összehasonlítása a ,,kettős összegek" módszerével (Alapállomás: E.430)