Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
4. szám - Welther Károly–Rück István–Simon Ferencné: Vizsgálatok csatornahálózatok szagártalmának csökkentésére
WELTHER K.—RÜCK I.—SIMONNE: Vizsgálatok, csatornahálózatok 207 Kisérleteinksorán 10— 30m 8/h határok között változtattuk a tisztított gáz mennyiségét 540—750 K hőmérséklettartományban pedig a katalizátorágy hőmérsékletét. Üzemzavarokat modellezve fűtetlen reaktoron vezettünk át hideg gázáramot. Üzemi méréseink megkezdésekor és befejezése után modell vegyületek és modellelegyek oxidációjával ellenőriztük a katalizátor hatékonyságát. A katalitikus oxidációs vizsgálókészülék elrendezési rajzát a 4. ábrán mutatjuk be. Ebben az évben 200 m 3/li gázmennyiség tisztítására alkalmas hőcserélővel és elektromos előmelegítővel ellátott katalitikus oxidációs berendezést építettünk. 5. ábra. 200 m 3/h kapacitású villamos fűtésű katalitikus 1. Hőcserélő 2. Vili. fűtési lóghevitő 3. Katalitikus reaktor 4. Elektromos szekrény A szenny vízátemelőhöz telepített, csepegő víz ellen védett légtisztító berendezés elvi folyamatvázlatát az 5. ábrán mutatjuk be. Az átemelőakna légteréből ventilátor továbbítja a gázáramot a légtisztító berendezésbe. A szennyezett gázáramot az oxidálandó komponensek minőségétől és mennyiségétől függő hőmérsékletre előmelegítve bensőségesen érintkeztetjük a katalizátorral, ahol a hatásos oxidáció végbemegy. Az 1985. második negyedévének közepétől üzemszerűen működő berendezés az elmúlt évi kísérletek alapján megállapított műveleti paraméterek mellett a teljes üdülési időszakban szag- és panaszmentessé tette az átemelő és környezetének légterét. A légtisztító berendezések telepítése a szennyvízátemelő rendszer kiépítésének megfelelően az igények szerint folytatódik. 7. Összefoglalás Napjaink legösszetettebb levegőtiszttaságvédelmi problémája a bűzkibocsátás mérséklése. A szaganyagok keletkezésével, a szagérzékelés fiziológiájával és a szagemissziók ellenőrzésével kapcsolatos egyértelmű ismeretek hiányoznak. Ások szempontból tisztázatlan helyzet és lakossági panaszok nehéz döntések elé állítják bűzös gázáramot kibocsátó szervezeteket. Fokozottan érvényes ez a Balaton üdülőkörzetében lakossági kényelmi és közegészségügyi igényeket kielégítő vízügyi hatóságok és vállalatok esetében, mert — nagy létszámú és igényes közönséget tiszta vízzel kell ellátni; — a szennyvizet a kiépítés stádiumában lévő gravitációs szakaszokból átemelőszivattyúkból és nyomó szakaszokból álló rendszerek segítségével központi szennyvíztisztítókba kell vezetni, — a tisztított szennyvizet a Balaton vízgyűjtő területéről a Duna vízgyűjtő területére kell átemelni, — üdülési idényben az oxigénhiányos, pangó szennyvizek rothadása bűzös légszennyezést okozott. A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet és a Dunántúli Regionális Vízművek katalitikus oxidáción alapuló szagtalanítási eljárást fejlesztett ki. A 10—30 m : i h _ 1 kapacitású modellberendezéssel és a 200 m 3 h1 kapacitású telepített berendezéssel végzett kísérletek és ellenőrzések tapasztalatai kedvezőek. A rendszer kiépítéséről ós az újabb eredményekről a szerzők külön cikkben számolnak be. IRODALOM Astle, A. L., Duffee, li. A., 1981. General approach to solving odor problems. Proc. 75 th APCA Annual Meeting, Philadelphia. Benedek P., Valló S., 1982. Víztisztítás — Szennyvíztisztítás Kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Field, J., 1984. Odor problems in the rendring industry. Chem. Ind. 3, 333. Heukelekian, H., 1948. Some bacterological aspects of hydrogen sulphid production from sewage. Sew. Works J., 20, 490. MeKinney, R. E., 1984. Anaerobic treatment concepts. Environmental Conference (TAPPI Proceedings ) 163. Nürnberger, W., Rüffer, H ., Fischer, O., 1979. Erfahrungen bei der Bekämpfung von Gerüchen aus Abwasser — und Klärschlamm — Anlagen, Gas —Wassel Abwasser, 120, 6, 247. Rudolph, K. U ., 1981. Geruchsemissionen aus Belebungsanlagen. Korrespondenz Abwasser, 28, 3, 129. Sawyer, C. N ., McCharthy, P. L., 1967. Chemistry for sanitary engineers 2nd Ed., McGraw —Hill Book Co., Inc., New York, N. Y. Szalay M., 1967. Biológia a mérnöki gyakorlatban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Thal, D. M., Bouscaren, M., 1981. Mesures d'odeurs sur des óquarissages. Pollution Atmospherique, 91, 9, 223. Wieland, M.: 1981 Möglichkeiten zur Vermeidung, Erfassung und Verminderung von Schlacthofgerüchen. Fleischwirtschaft, 61, 4, 578. Kézirat beérkezett: 1985. december 2. Átdolgozás beérkezett: 1987. május 13. Közlésre elfogadva: 1987. május 22. Studies ou controlling odour eoniplaints in sewers K. Welther—I. Riiek—F. Simon (Ms.) Abstract: Odour control is one of the most complex problems which sewer companies and water authorities are confronted with in environmental protection. A joint program was
