Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Juhász József: A felszín alatti vízkészlet védelméről

JUHASZ J.: A felszín alatti vízkészlet 1 A felszín alatti vízkészlet védelméről Juhász József Nehézipari Műszaki Egyetem, Földtan-teleptani Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Kivonat: Ahol kitermelhető vízkészletet határoznak meg, ott egyben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett ez la kitermelhető készlet a felhasználási időtartam alatt a felhasználási célnak megfelelő marad, mind a határozott idejű, mind a határozatlan időtartamú vízhasználat esetében. A cikk foglalkozik a teljes értékű és korlátozott értékű védőidommal, azok felszínét adó hidrogeológiai védőterülettel, a kialakítási elveikkel és lehetőségeikkel, talajvíznél, rétegvíznél és karsztvíznél egyaránt. A kialakítási lehetőségek között foglalkozik a passzív és aktív védelemmel, valamint alkalmazásukkal. Megállapítja, hogy a korlátozott értékű védőidom kiterjedhet a vízbázis hatóterületének egy részére is, vagy csak a hatásterületen belül vonható meg. Tárgyalja ennek következményeit is. Foglalkozik a szennyező gócoktól a vízbázisig eljutó szennyezés elérési idejével és szennyezési körülményeivel. Kulcsszavak: Vízkészletvédelem, felszín alatti vizek, védőidom, hidrogeológia 1. Bevezetés A felszín alatti vízkészletek részben a felszínről, részben a felszín alatt elhelyezett szennyező anyagoktól egyre nagyobb területen és mind nagyobb mélységig szennyeződnek. Az utóbbi évtizedben a vízellátás nagymértékű fejlődése mellett szinte katasztrofálisan elmaradt csatornázás és szennyvíztisztítás, valamint a minél nagyobb mezőgazdasági termelési eredmények érdekében az egyszerre kihordott hatalmas műtrágya mennyiség több százezer mVd teljesítményű vízbázis kényszerű kiiktatását tették szükségessé. Ezért alapvetően megváltozott a felszín alatti vízkészletek védelmének stratégiája. Ma már követeiden jelentkező feltétele a terv szerinti vízbázishasználatnak az, hogy hozamát is, minőségét is kellően megvédjük. A védelem lehet passzív vagy aktív. Passzív esetben a szennyezés tudomásulvétele mellett igyekezünk olyan távolra menni attól a vízbázissal, hogy az elegendően messze legyen és egyáltalán ne vagy csak hosszú idő alatt jusson el szennyező hatása a vízbázishoz. Aktív esetben a káros szennyezés megszüntetését, a vízbázistól való távoltartását akarjuk elérni vagy a szennyezés eltérési-időt kellően meghoszszabbítani. A védőidomon belül mindig aktív vízkészletvédelmet végzünk. A következőkben összefoglaljuk és rendszerezzük a vízkészletvédelem lehetőségeit és a védőidom-kialakítás elveit. 2. A passzív vízkészletvédelem kialakításának elvei A kitermelt vagy a későbbiekben kitermelésre szánt felszín alatti víz csak akkor tud feladatának A tanulmányt vitaindítónak szánjuk. A hozzászólásokat 1987. december 31-ig várjuk. (A főszerkesztő megjegyzése.) megfelelni, ha a termelés egész ideje alatt megfelel a tervezett felhasználási feltételeknek. A felhasználási feltételek az alapvízre, a fizikai, kémiai és biológiai összetevőkre egyaránt vonatkoznak. Ezért, ha valahol kitermelhető vízkészletet határozunk meg, egyben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett ez a kitermelhető készlet a felhasználási időtartam alatt a felhasználási célnak megfelelő marad. Ha nem lehet biztosítani a kívánt időre a készlet felhasználási célra való alkalmasságát, azt a tervezett felhasználási időnél kisebb — időtartamot kell meghatározni, ameddig az adott készlet a feltételeknek még megfelel és azt a vízkezelési előírást, amit ez után — egyszerre vagy fokozatosan — be kell vezetni a további felhasználás érdekében. A víztermelés és így a védelem igénye is lehet meghatározott és határozatlan időtartamú. A vízkészletvédelem egyértelműsége érdekében a vízbázis három jellemző területét különböztetjük meg; a vízbázis területét, ahol a vízkiemelő létesítmények vannak, másodjára a vízbázis hatásterületét. Ez az a terület, amelyre hatással van a vízbázis, például úgy, hogy ott depressziót hoz létre. Harmadjára a vízbázis hatóterületét különítjük el. Ezen a területen kialakult vízforgalom hat a vízbázisra. Legtöbbször megegyezik a felszín alatti vízgyűjtőterülettel. A készletek védelme érdekében a földtani környezeten belül egy olyan földtani testet — védőidomot — kell kijelölni, s ezen belül olyan védelmi intézkedéseket foganatosítani a készletek meghatározásával egy időben, amely a vízkészletvédelem fentebb ismertetett szempontjait kielégíti. A hidrogeológiai védelem együttesen és különkülön vonatkozik az alapvízre, a fizikai, kémiai és biológiai összetevőkre egyaránt. Az ideális megoldás az, ha a víztermelés tervezett időszakában mind ia négy komponens azonos marad, vagy az előre tervezett módon a megengedett határértéke-