Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Hírek

164 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM Beszámoló a Koreai NDK-ban szervezett nemzetközi vízépítési tudományos konferenciáról (1985. szeptember 19—október 2.) A Koreai NDK Műszaki-Tudományos Szövetség Vízépítési Társaságának meghívására, a Magyar Hidrológiai Társaság devizavállalása mellett öttagú vízügyi delegáció utazott Koreába, ahol részt vett a Koreai NDK megalakulásának 40. évfordulója alkalmával szervezett nemzetközi vízépítési tudományos konferencián. A delegáció tagjai voltak: Dr Máté Béla osztályvezető, OVH Dr. Szlávik Lajos igazgató, FET1VIZIG, Nyíregyháza Varga László osztályvezető, KÖTIVIZIG, Szolnok Dr. Pintér János tud. tanácsadó, VITUK1 Antalné Angster Mária hidrológu smérnök, KÖDU VÍZIG, Székesfehérvár. A konferenciát szeptember 27—29. között tartották meg a kongresszusi palotában. A BNK 1, a MNK 5, az NDK 1, Kína 5, a LNK 4, Csehszlovákia 2, Korea 100 dolgozattal szerepelt a konferencián. A tárgyalás koreai és orosz nyelven folyt — szinkron tolmácsolással. A magyar delegáció ,,A mederelzárás néhány kérdése" (dr. Máté Béla)-, „Árvízvédelmi szükségtározók tervezése" (dr. Szlávik Lajos)-, „Stochasztikus modellek és módszerek a vízgazdálkodási rendszerek tervezésére és irányítására" (dr. Pintér János)-, „A kiskörei vízlépcső üzemelési tapasztalatai" (Varga László)-, „A Velencei-tó tározókkal való vízszint-szabályozásának tapasztalatai" (Antalné Angster Mária) című dolgozatait a delegáció tagjai orosz nyelven ismertették, amelyek a résztvevők nagy érdeklődését váltották ki. A konferencia két szekcióban hallgatta és vitatta meg a dolgozatokat. Az 1. szekció a vízerőhasznosítással és öntözéssel, míg a II. szekció a folyami és tengeri hidraulikával, árvízvédelemmel, vízépítési műtárgyak statikájával, és egyéb, így pl. a szikes talajok szivárgási kérdésével foglalkozott. Az előre beküldött dolgozatokat koreai és orosz nyelven kiadták, és azokat a résztvevőknek szétosztották. A közel hétszáz oldalas kötet külön fejezetben foglalkozik a vízerőhasznosítással. (Korea energiamórlegében a vízenergia mintegy 20 %-ot tesz ki!) E fejezet foglalkozik a tározók ökológiai hatásával, a vízerőhasznosítás közgazdasági kérdéseivel, a különböző típusú gátak (íves völgyzárógátak, súlytámfalas gátak) állékonyságával, feszültségi állapotával, a termodinamikai és dinamikai hatásokkal, az alapozási kérdésekkel, az erőtelep és a bukók hidraulikájával. Az öntözés témakörében dolgozatokat írtak a rizsöntözőtelepek lecsapolásának digitális modellezéséről, az öntözőcsatornák rézsűinek állékonyságáról, az öntözési műtárgyak alvízi medrének állékonyságáról, a szivárgásgátló módszerekről, a felszínalatti tározók szivárgási kérdéseiről. A folyók hidraulikája témakörben írtak a lebegtetett hordalék mozgásáról, a mederdeformáció digitális modellezéséről, a műtárgyak hidraulika számításáról, véges elemek módszerével, a hordaléknak a műtárgyakon való áteresztéséről, a gátak alatti szivárgás számításáról. Több dolgozat foglalkozik az erősen sós (szikes) talajok szivárgási kérdéseivel, a sótalanítással, a tentalajok szivárgási kérdéseivel, a sótalanítással, a tengert elzáró gátak alapozási, állékonysági és szivárgási kérdéseivel. (Koreában a rizstelepek nagyobb része a tengertől elhódított területeken van.) A folyami és tengeri kikötők műtárgyaival, azok statikájával, külön fejezet foglalkozik. Több dolgozat foglalkozik a hullámzás által okozott terhelésekkel, és dinamikai hatásokkal. Külön fejezetben foglalkoznak a hidrológiailag feltáratlan folyók maximális vízhozamának meghatározásával, a folyók hordalékszállításával, hidrológiai előrejelzéssel, szimulációs módszerrel, stb. Az óceánológiával foglalkozó fejezet alapvetően a tengeri hullámzás kérdéseit tartalmazza. Végül a hidraulikus anyagszállítás kérdéseivel is foglalkozik egy fejezet. Ezen belül a tanulmányok a zagykoncentráció és a nyomásveszteség meghatározása különböző szemnagyságú anyagok esetén témakört tárgyalják. A delegáció tagjai a konferencián nem hivatalos tárgyalásokat folytattak koreai vízügyi szakemberekkel, akik igen erősen érdeklődtek Magyarország vízgazdálkodása, a szervezeti struktúra, a szikemberképzés, műszer és berendezés gyártás, illetve import lehetőségek iránt. Ami a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködést illeti, a kapott tájékoztatás szerint erre kizárólag a Műszaki-Tudományos Szövetség jogosult, de ismeretes, hogy a kétoldalú Kormányközi Bizottságban is van MTE Albizottság. (Egyébként ennek keretében javasolják speciális szakértői delegáció kiküldését, amely alaposabban fel tudja tárni a kétoldalú együttműködési lehetőségeket.) A magyar delegációt fogadta dr. Taraba János nagykövet, aki arról tájékoztatott, hogy a KNDK igen komoly gazdasági potenciállal rendelkezik, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatunk elenyészően kiesi. A koreai kormány szorgalmazza közös vállalatok, vállalkozások létrehozását. Örömmel üdvözli a vízügyi kapcsolatok felvételét és kívánatosnak tartja azok kiszélesítését. Konferencia keretében tanulmányi kiránduláson ismerkedhetett a delegáció a koreai mezőgazdasági vízgazdálkodással és vízgazdálkodási létesítményekkel. Korea évi csapadékmennyisége 1200 mm, ami azonban igen kedvezőtlen eloszlású. Az éves csapadék 80 %-a július—augusztus hónapban esik le, igen nagy intenzitással. Előfordult, hogy három nap alatt 500 mm csapadék esett. A március—június hónapok a legszárazabbak, ezért az öntözés létfontosságú a növénytermesztés, ezen belül is különösen a rizstermesztés szempontjából. Az ország területének 80 %-a hegyvidék, ezért a termőterület, különösen a rizstermesztés növelése a tengertől elhódított területen lehetséges. Jelenleg 600 ezer ha rizst öntöznek, amelyet a közeljövőben további 300 ezer ha-ral fognak növelni. A kü'ándulás keretében megtekintették a fővárostól 40 km-re lévő Namphu gát építését. Ez a gát a Teadon folyó torkolati szakaszán épül. Fő funkciója a tengeri apály-dagály hatásának a kizárása, a folyót nagy tengeri hajók (50 000 t) közlekedésére is alkalmassá teszi. Közben a folyón 2,7 milliárd m

3 térfogatú tározó létesül, amely 300 ezer ha rizs öntözését biztosítja, a beépülő árapály-erőmű villamosenergiát termel. A gát hossza 8 km, átlagos magassága 30 m, a gátkoronán közút és vasút vezet keresztül. Három hajózsilip (6000 t, 20 000 t, és 50 000 t) épül, a vasbeton bukógátat 23 szegmensgát zárja el, amely 40 000 m

3/s vízhozam leengedésére lesz képes. A vízlépcső építését 1982. évben kezdték és 1986-ban fejezik be. A vízlépcsőt katonai tervező intézet tervezte és a hadsereg építi. Az építkezésen korszerű szállítógépek és földmunkagépek mellett a több emberes lapát is megtalálható. A Teadon folyón felépült további két vízlépcsőt, amelyek 32 MW, illetve 20 MW teljesítményű vízerőműveket is magukba foglalnak, és 1,5 év alatt épültek meg, szintén láthatták a konferencia résztvevői. Látogatást tettek továbbá a Vízügyi Kutató Intézetben, amely 1959-ben létesült. A 450 fős Intézetben 150 kutató dolgozik, amelyből 40 fő tudományos fokozattal rendelkezik. Kutatási területük a vízerőhasznosítás, folyami és tengeri hidraulika, vízépítés, folyószabályozás, folyami és tengeri műtárgyak. A hidraulika laboratóriumot mutatták be részletesen, amely területileg kb. kétszer akkora, mint a VITUKI hidraulika laboratóriuma. A laboratórium elektronikus mérőműszerekkel van felszerelve, amelyek központi számítógéphez vannak kapcsolva. Összességében a magyar vízügyi delegáció igen pozitívan értékelte a KNDK-ban elért gazdasági eredményeket és különösen magas színvonalúnak tartja a vízügyi tevékenységet. (A Konferencia Kiadvány egy-egy példányban a delegáció tagjainak munkahelyén megtalálható.) Osekő Oéza