Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVIII. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: A régi térképek 141 2. A XVIIÍ. század második felében kiadott térképek vízföldtani tanulságai A bemutatásra kerülő térképek — melyek fontosabb adatait az 7. táblázat foglalja össze — kiválasztása a rendelkezésre álló terjedelem figyelembevételével, a magyar térképkészítők kiemelésével, részint idő- és területarányosan, részint a vízföldtani hasznosíthatóság értékelhetősége alapján történt. Müller 1. 1769-ben készített térképéről három részletet is közlünk. A Fertő tó térképrészlete (/. kép) a mai Fertőt és a Hanságot összefüggő, vízzel borított területnek ábrázolja, bár a Hanság területére eső, a növényzetet érzékeltető pontozások, valamint a kisebb vízmélységet jelző vonalkázások, a sekélyebb vízzel borítottságot érzékeltetik. A Fertőzug, valamint a déli part fehér foltja összefüggő sík területet jelez, érzékeltetve a tó korábbi (felsőpleisztocén — óholocén) nagyobb kiterjedését. A Budapest és Hatvan térségét bemutató térképrészlet (2. kép) a domborzatot jellegzetes kupacos, teraszos formákkal, felülnézetből vonalkázva ábrázolja (Vitális, 1987). Feltűnő a Duna Vác feletti szakaszának széles ábrázolása, valamint a Szentendrei- és a Csepel-szigetet közrefogó Dunaágak szigetábrázolásainak a maitól szétterültebb volta. Ezek mind a kavicsfelhalmozódás, mind a vízszerzés, a Duna—Tisza köze északi részén feltüntetett néhány nagyobb kiterjedésű tó pedig a tőzegképződés (Dömsödi, 1977) lehetőségét érzékeltetik. A Duna-völgy vízrajzi viszonyainak szemléltetésére igen tanulságos a Solt, Kalocsa és Tolna térségét ábrázoló (3. kép) térképrészlet. A Duna 2. kép. Budapest és Hatvan térsége Midler Ignác 1769-ben készített térképén A Fertő tó és környéke Mvller Ignác 1760-ben készített térképén