Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
2-3. szám - Hegedüs János: Fitoplankton vizsgálatok a Duna 1659. fkm szelvényében: II/b. Minőségi vizsgálatok
138 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM 1. kép. A Duna fitoplanktonjára jellemző zöldalgák Mennyiségi — 1971—1976 — és minőségi — 1973—1976 — algológiai vizsgálataink eddig közölt eredményei alapján elmondhatjuk (Hegedűs, 1985, 1986 a, 1986 b), hogy a Duna fitoplanktonjára a kovaalgák nagyszámú jelenléte, Stephanodiscus hantzschii dominanciával a jellemző. A folyam planktonjára jellemző algák évről évre, gyakorlatilag azonos minőségi és mennyiségi összetételben ismétlődnek. A vegetációs periódusban az algaegyüttesek négy típusát lehet megkülönböztetni. Tavaszra— III.—V. hónap —aStephanodiscus hantzschii tömeges és domináns előfordulása a jellemző. Nyáron — VI.—VIII. és az ősz első, IX. — hónapjában a Stephanodiscus hantzschii és a Chlorocoecales rend fajai uralják a fitoplanktont (1. kép). A X. hónap átmeneti időszak. A hónap végére erőteljesen lecsökken a zöld- és főképpen a kovaalgák egyedszáma, a kékalgáké az augusztus, szeptember hónapban kialakult tízezres nagyságrendű szinten mozog, vagy ehhez képest kissé emelkedik. Az utolsó őszi — XI. — hónapban a Stephanodiscus hantzschii a kovaalgák Pennales rendjének és a Cyanophyta törzsnek fajai alkotják az erősen lecsökkent egyedszámú fitoplanktont (Szemes, et al., 1963; Szemes, 1964,1965; Tevanné, 1978,1984). A Duna biológiai vízminősége a négy vízminőségi mutató szerint értékelve a következő: (a) Halobitás: 2, béta alfa — oligohalobikus. Az összes oldotta ny ag-tart a lom évi átlaga 1976-ban 313,7 mg/l. (b) Trofitás: 7, eu — politrofikus (c) Szaprobitás: 4—6, béta mezoszaprobikus fokozattól (nyár), az alfa — béta mezoszaprobikus állapoton át (tavasz, ősz), az alfa mezoszaprobikusig (tél) váltakozik. (Hegedűs. 1974, 1976). (d) Toxicitás: 0, nem toxikus. Permanens jellegű toxicitás e vizsgálati ponton nincsen. Egyes (1) toxikussági fokozat — gyengén toxikus — elvétve, főleg egy-egy behatárolható szennyezett, toxikus víztömeg levonulásakor észlelhető. Vizsgálataink eredményei alapján végezetül kijelöltük azokat a fajokat és azokat a vizsgálati szempontokat, amelyek révén a jövőben e vizsgálati ponton rendszeres, nagyszámú, időben egyenletesen elosztott, több éven keresztül végzett vizsgálatok alapján követhető a Duna biológiai vízminőségének változása. Ezek a következők: (7.) az algaszám éves átlagának meghatározása, (2.) a három legjelentősebb algatörzs — Cyanophyta, Chrysophyta, Chlorophyta — százalékos megoszlási arányának vizsgálata, Pennales (3.) kovaalga index, K = ( ' e nt r a[ e s meghatározása, (4.) a Duna fitoplanktonjára legjellemzőbb és leggyakoribb kova- és zöldalgák előfordulási gyakoriságának megállapítása, (5.) a Stephanodiscus hantzschii dominanciájának és láncmegoszlásának vizsgálata, (C>.) a száz százalékos gyakorisággal megtalálható Stephanodiscus hantzschii, ós a 80,0 százalék feletti részesedéssel előforduló fajok — Aphanizomenon flos-aqae, Oscillatoria planctonica, Asterionella formosa ós Nitzschia acicularis — gyakoriságának meghatározása, (7.) az óv mindig csak egy meghatározott időszakában előforduló fajok — Chrysamoeba radians, VII.—X. hó, ós Nitzschia actinastroides, VI.—IX. hó — megjelenési idejének vizsgálata, (8.) az algák parazitagombás fertőzöttsóge mértékének megállapítása (Bozzay és Hegedűs, 1970). Irodalom Bozzay, J., Hegedűs, J., (1976): Újabb adatok a Duna planktonalgáiii élősködő moszatgombákról. Hidrológiai Közlöny, 12, 554—556. Hegedűs, J.,Némedi,L., Hegedűs, J.-né (1974): Biológiai ós bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilas-patak) felszíni vízfolyásban. Hidrológiai Közlöny, 1, 26—31. Hegedűs, J., Hegedűs J.-né (1976): Mikroszkópos bakteriológiai ós mikologiai vizsgálatok dunavízből 1659 folyam km-nél. Budapesti Közegészségügy, 2, 52—55. Hegedűs, J., (1985): Hidrobiológiái vizsgálatok Dunavízből az 1659 folyamkilométernél. Összefüggés a Duna algaszáma, vízállása, vízhőmérséklete és lebegőanyagtartalma között. Hidrológiai Közlöny, 2, 74—77. Hegedűs, J., (1986 a) A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659 fkm). I. Mennvisógi vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny, 4—5, 267—270." Hegedűs, J., (1986 b): Fitoplankton-vizsgálatok a Duna 1659 fkm szelvényében. Il/a. Minőségi vizsgálatok Hidrológiai Közlöny, 4—5, 271—274. Hortobágyi, T., (1973): The Microflora in the Settling and Subsoil Water Enriching Basins of the Budapest Waterworks. Akadémia Kiadó, Budapest.
