Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Gorzó György: Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumo spóráinak csírázására

GORZÓ GY.: Fizikai és kémiai faktorok hatása 133 A heterocisztás cianobaktériumok spóráinak mennyisége és a csírázást befolyásoló fizikai és kémiai tényezők ismerete alapján a cianobaktériumok tömeges jelentkezése térben és időben jól prognosztizálható. Triiiln lo ni Gorzó Gy., Kiss G., 1984. A Balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai. Vízügyi Közlemények, 586—606. Gorzó Gy., 1985. A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus heterocisztás cianobaktériumok. Hidrol. Közi. 65: 357—360. Gorzó Gy., Kiss G., 1985. Néhány heterocisztás cianobaktériuin populációdinamikája a Balatonban. Hidrol. Közi. 65: 181—186. Gorzó Gy., 1986. A Balaton üledékében előforduló cianobaktérium spórák csírázásának hőfokfüggése. MHT. IV. Országos Vándorgyűlés. I. szekció: Hévíz. Herodek S., 1977. Recent results of phytoplankton research in Lake Balaton. Annal. Biol. Tihany. 44: 181—198. Herodek S., 1983. Biochemical processes in Lake Balaton. In Eutrophication of Shallow Lakes : Modelling and Management. II AS A: Coll. Pap. CP. 83—53: 101—146. Hortobágyi T., Kárpáti I., 1966. Vízvirágzás a Keszthelyi-öbölben. Georgikon II. 4: 12—14. Oláh J., M. I. El Samra., Tóth L., 1979. Nitrogénkötés a Balatonban. Hidrol. Közi. 59: 50—56. Oláh J., M. I. El Samara., M. A. Abdel Moneim, Tóth L. és Vörös L., 1981. Nitrogénkötés halhústermelő agroekoszisztémában. H AKI. Szarvas. Oláh J., Tóth L., 1985. A foszfor és a nitrogén szerepe az eutrofizálódásban és a vízminőség-védelemben. Hidrol. Közi. 65: 278—282. Somlyódi L., van Straten G., 1986.Modellingand Management Shallow Lake Eutrophication. Springer-Verlag. Berlin Heidelberg, New York, Tokyo: 1—386 Tamás G., 1974. The biomass changes of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960. s. Annal. Biol. Tihany. 41: 323—342. Vörös L., 1979. A fitoplankton mennyiségének és összetételének változása a Balatonban. MHT Országos Vándorgyűlés. Keszthely. 1979. III. A. 16: 1—10. Vörös L., 1979. A Balaton fitoplanktonja 1976-ban. Bot. Közi. 67: 25—33. Vörös L., Vízkeleti É., Tóth F., és Németh J., 1983. Trofitás vizsgálatok a Balaton Keszthelyi-medencéjében 1979-ben. Hidr. Közi. 63: 390—398. Yamamoto Y

., 1976. Effect of some physical and chemical factors on the germination of acinetes of Anabaena cylindrica. J. Gen. Appl. Microbiol., 22: 311—323. Kézirat beérkezett: 1987. március 23. Közlésre elfogadva: 1987. május 19. Abstract: The influence of physical anil chemical factors on tlie germination of spores of heterocystic cyanobacteria in Lake Balaton G. Gorzó The N-autotrophic heterocystic cyanobacteria, which prolificate in late summer play an important role in the autrophication of Lake Balaton (Figs. 1, 2). The spores can be demonstrated in cultures of the lake sediment. The spore count (up to 2 • 10

2—2 -10' cm""

3), the number of species (4 to 7) and the thickness of the contaminated sediment layer (10 to 20 cm) are indicative of the degree of trophity in the various basins of the lake. The number of spores in the sediment decreases is summer. Parallel there to the fiber count increases in the water (Fig. 3). The influence of some physical (temperature, light) and chemical (oxygen, pH, organic matter, nutrients) factors on the germination of the spores have been studied in the laboratory. Germination was found to depend on temperature, becoming intensive in general above 20 °C (Figs. 5, 6). The optimal germination temperature was found to differ for the spores of the different species, and was 23 + 1 °C for Anabaenopsis raciborskiipreadominatingin the lake. The differences in optimal temperature are believed attributable to the seasonal succession, or geographic habitat of the heterocystic cyanobacteria. These spores germinate in light alone. Increasing light intensity from 100 to 3000 lux (Fig. 7) or faint red light (Fig. 8) promoted germination, which can be prevented by photosynthetic inhibitors. Spore germination involves respiration. The rate of the process is accelerated in the presence of oxygen (10%) and acetate (10 = 4 to 10"

5 mol) (Figs. 12 and 14). Germination can be arrested by respiration inhibitors. The optimum germination rate of cyanobacteria spores occurred in the 7,5 to 8,5 pH range (Fig. 13). The amount of PO,—P revealed no influence on spore germination from the sediment, whereas N0

3

—N and Nlí,—N in larger quantities showed an inhibitor effect (Figs. 9 to 11). The mass occurrence of cyanobacteria can be predicted successfully in space and time a like, provided that information is available on the amount of spores of heterocyclic cyanobacteria and on the physical and chemical factors involved in their germination. Keywords: IM Ü0RZÓ (JYÖRGY eutrophication, heterocystic cianobacteria, spores, germination, germination conditions, prediction. Biológia—kémia szakos középiskolai tanár, 1942-ben született Máramarosszigeten. Oklevelét a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán 1965-ben szerezte. 1965-től gimnáziumi tanárként, 1975-től a vízügyi ágazatban biológusként dolgozik. Egyetemi doktori címét 1966-ban kapta. Korábbi publikációi zoológiai és etológiai jellegűek. Az utóbbi években több bakterológiai és hidrobiológiái témájú dolgozata jelent meg. Mint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság biológiai laboratóriumának vezetője főként a Balaton és a Velencei-tó biológiai ós bakterológiai vizsgálatával foglalkozik.