Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Andrik Péter–Takács Sándor: Bakteriológiai vizsgálatok nem-pontszerű vízszennyezés kutatására kijelölt mintaterületen

122 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM megállapítása céljából. A program leglényegesebb részét a felszíni vizeken levonuló árhullámok mennyiségi és minőségi meghatározása képezte, amelyre a VITUK1 jól szervezett mérőhálózatot hozott létre. Tekintettel arra, hogy a kijelölt mintaterület egyben a Borsod megye ivóvízellátásában jelentős szerepet játszó Bódva folyó részvízgyűjtője is, a programba — bakteriológiai vizsgálatok végzésével — a Borsod megyei Köjál is bekapcsolódott. A mikrobiológiai eredményeket jelen közleményben foglaljuk össze. 2. Anyag és módszer A felszíni vizekből havi gyakorisággal, ill. árhullám idején naponta többször is, közvetlen merítéssel 1—2 liter mintát steril üvegekbe vettünk, hűtött körülmények között a laboratóriumba szállítottuk és 24 órán belül feldolgoztuk. A mintákból az ivóvíz szabvány szerint (MSZ, 1971) meghatároztuk a coliform számot, a baktériumszámot 37 °C-on, az anaerob Clostridium-számot és elvégeztük a salmonellák kimutatását célzó vizsgálatokat. A felszíni vizeket az OKI Módszertatni Levele (OKI, 1984) alapján osztályoztuk. 2. 1. Vizsgálati terület A vízmintavételi pontok az 1. és 2. ábrákról olvashatók le: 1. Kányi-patak. Büttös község alatt; 2. Rakaca-patak, Krasznokvajda község felett; 3. Pamlényi-patak a Rakaca-patakba ömlés felett; 4. Rakaca-patak, Rakaca község alatt, a Bátori-patak beömlése felett; 5. Bátori-patak a Rakaca-patakba ömlés előtt; 6. Rakaca-patak, Rakacaszend község felett; 7. Rakaca-patak, Rakacaszend község alatt; 8. Rakaca-patak. Meszes község felett; 9. Rakacai tározó, a gát mellett, felszínközeibői; 10. Rakacai tározó, alvízcsatorna. A vízfolyások napi átlagos vízhozama 1984-ben a következő volt: Rakaca patak (8. sz. mintavételi ponton): 519,31 l/sec Bátori patak (5. sz. mintavételi ponton): 50,62 l/sec Pamlényi patak (3. sz. mintavételi ponton): 12,90 l/sec 3. Eredmények A folyamatos, havonkénti vízmintavétel eredményeit, az 1982-es és 1984-es vizsgálatok alapján az 1. táblázatban tüntettük fel. 1982. átlagos csapadékú év volt, 1984. viszont erősen csapadékos, ezért esett választásunk e két év értékelésére. Az 1. ábrán a coliform-szám átlag- és maximumértékeit ábrázoltuk a vízgyűjtő területen. A Rakacapatakban Krasznokvajdától Rakacáig a coliformszám kevéssé változik, innen Rakacaszendig csökken. Rakacaszend község némileg emeli a coliformszámot, majd Meszesig tovább nő a szennyezettség. A patak vize 1982-ben II., 1984-ben III. (a maximum értékek alapján IV.) osztályba tartozott, azaz vízminősége 1984-ben romlott. A Rakacai tározó vizében a coliformszám alacsony, I. osztályúnak megfelelő, 1982. és 1984. között itt is észlelhető volt a szennyeződés emelkedése. Az alvízcsatornában némileg nagyobb az átlagos coliformszám, mint a felszínközeli vízrétegbsn. A mellékvizek közül a Kányi-patak coliformszáma hasonló a Rakaca-patakéhoz, a Pamlényi-pataké viszont jóval alacsonyabb, mint a főágé. A Bátori-patak — különösen az 1984-es maximumot tekintve — bakteriológiailag szennyezettebb, mint a Rakaca-patak. Mindhárom oldalág vizében a coliformszám átlaga 1984-ben magasabb volt, mint 1982-ben. 2. ábra. A 37 °C-on növő baktériumszám átlagés maximumértékeinek változása a Rakaca-patak vízgyűjtőjén 1982-ben és 1984-ben