Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Andrik Péter–Takács Sándor: Bakteriológiai vizsgálatok nem-pontszerű vízszennyezés kutatására kijelölt mintaterületen

ANDRIK P.—TAKÁCS S.: Bakteriológiai vizsgálatok 121 Bakteriológiai vizsgálatok nem-pontszerű vízszennyezés kutatására kijelölt mintaterületen Andrik Péter, Takács Sándor Borsod Megyei KÖJÁL 3501 Miskolc, Pf. 186. Kivonat: Szerzők öt éven keresztül végeztek bakteriológiai vizsgálatokat a nem-pontszerű vízszennyezés kutatására kijelölt Rakaca-patak vízgyűjtő területén. Megállapítják, hogy a vizsgált vízfolyások bakteriológiai szempontból közepesen szennyezettek, iá jórészt fekáliás terhelés eredhet a part iménti településekből, az oldalágakból, de távolabbi, nem-pontszerű forrásokból is. A Rakaca-patak által táplált víztározó vize tiszta, s bakteriológiailag nem szennyezi az ivóvíznyerésre is alkalmazott Bódva folyót. A bakteriológiai mutatók többsége — a lebegőanyag-tartalommal összefüggésben — a vízhozam ingadozásával együtt változik. A csapadékkal megnövekedett víztömegben emelkedik a baktériumok száma éves átlagban (mint a csapadékos 1984-es évben) és egy-egy árhullám idején is. A vizsgálatok valószínűsítik, hogy a patakvízben a baktériumok nagy részét a lebegő anyag szállítja. A vízhozam és a bakteriológiai mutatók változása között szerzők számszerű összefüggést is találtak. Kulcsszavak: Bakteriológiai vizsgálatok, nem-pontszerű vízszennyezés, felszíni lemosódas, árhullám vízminőségi hatása 1. Bevezetés A diffúz (nem-pontszerű) vízszennyezések nagysága, lefolyása hazánkban kevéssé ismert, jóllehet az ilyen eredetű vízminőség károsodás gyakorta okoz gondot az ivóvízellátásba vont, Vagy üdülési célokat szolgáló felszíni vizek (Bódva, Hernád, Ipoly, Balaton, stb.) hasznosítása során. A csapadékból eredő felszíni lemosódás lökésszerűen terhelheti a befogadót, s a különféle (egészségre ártalmas, fertőző, toxikus) anyagok a vízfolyás távolabbi szakaszán is kedvezőtlenül befolyásolhatják az ivóvíznyerést, üdülést, halgazdálkodást. A nem-pontszerű szennyezések hatásának felmérésére a VITUKI és a MÉM — FAO Project keretében — 1981-ben széles körű kutatási programot indított a Rakaca-patak vízgyűjtőjén (VITUKI, 1981). Az 1985-ben zárult munkában részletes adatgyűjtés folyt a vízgyűjtő terület hidrológiai viszonyainak, a terület vízminőségének. az ott Ifolyó mezőgazdasági tevékenységnek (növénytermesztés, állattenyésztés), a pontszerű szenynyező források (hulladék, fekália, egyedi állattartás) helyének és hatásának, a talajvízkutak minőségének ábra. A coliformszám átlag- és maximumértékeinek változása a Rakaca-patak vízgyűjtőjén 1982-ben és 1984-ben