Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Juhász Endre: A szennyvíziszap komposztálása egyéb hasznosítható anyagok felhasználásával

112 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SZ

ÄM gazdálkodási hulladék, melyet szecskázással készít elő. A tisztítótelepről származó víztelenített iszapot beoltott komposzttal keverik, majd vákuumágyon két fázisban levegőztetik. Az ágyról leszedett anyagot N, P, illetve a szennyvíz foszforeltávolítása során keletkezett meszes iszapjával dúsítják. Utóérlelés után zsákolva mezőgazdasági célra a kész komposzt elszállítható. A megoldás az egyre inkább terjedő RSDS (gyorsított iszapvíztelenítési eljárás) módszer többcélú kihasználása lehetőségét bizonyítja, s jól veszi figyelembe az adott térségben 4. táblázat A hulladékokban előforduló kórokozó mikroorganizmusok fontosabb jellemzői (Knoll és más szerzők alapján) A kórokozó Megnevezés nedves közegben való elpusztításához életképessége Által okozott szűkbetegség séges hőmérséklet °C behatási idő min hulladékokban, talajban nap 1. Salmonella hastífusz 55—60 5—30 szennyvíz 6 typhi >60 20 szemét 4—115 2. Salmonella paratifusz 60 15—20 szemét 24—136 paratyphi B paratifusz >60 20 szennyvíz 23 3. Escherichia 55 60 szennycoli 60-68 15—20 víziszap 180—360 termőföld 200 4. Shigella baeillaris 55 60 szemét 10—4» dysenteriae dizentéria szennyvíz 2—5 5. Mycobacterium tuberku55—65 5—60 köpet 120—200 tuberculosis lózis termőföld 150—180 0. Clostridium tetanusz 100 5—60 termőföld évekig tetani 7. Vibrio kolera 50 30—60 szemét 1 cholerae szennyvíz 2—5 ürülék 20—30 8. Leptospira ictero haemorrhagiae WEIL szennyvíz 60 betegség 9. Poliomyelitis gyermek50-60 10—30 szennyvíz 8—180 vírus bénulás 10. Hepatetis fertőző 60 240 szennyvíz 180 virus májgyulla dás szemét 120 11. Ascaris orsófér50-55 60 szennyvíz 90 (peto) gessog 5—7 szennyvíziszap 30 termőföld évekig 12. Trichinae borsóféreg 65,5 1 szemét 100—180 spiralis (lárva) 13. Entamoeba emőbás 45 30 szemét 40—50 hystolytiea dizentéria 50 5 14. Spiralis bélfertő55 60 salmonella zes 15-20 68 15. Taenia galand55 3—5 saginata féreg 16. Brucella váltóláz 62-63 3 abortus 17. Corynebacte rium diphteriae diftéria 55 45 található olcsó lazító anyagokat. A rendszer technológiai folyamatát a 13. ábra tünteti fel. (6. sz. pályamű) A pályázatok nemcsak a műszaki megoldásaikkal segítették a komposztkószítósi technológiák hazai fejlődését, hanem egyben igazolták a biotechnika e szakterületen történő felhasználási lehetőségét, továbbá ráirányították a figyelmet arra, hogy hulladékok újrahasznosításával hogyan lehet primer anyagokat (műtrágya) gazdaságos módon részben vagy teljes egészében kiváltani. (5. A komposzt felhasználásának egészségügyi kérdései Az előállított komposztnak valamennyi egészségügyi előírásnak meg kell felelnie. Függetlenül attól, hogy az alapanyagok honnan származnak (háziszemét, szennyvíziszap, mezőgazdasági, kereskedelmi hulladékok stb.), a termék az emberre állatra, talajra és növényzetre káros hatást nem fejthet ki. A higéniai hatás a korhadás időtartamától cs a kialakult hőmérséklettől függ. Mindkettőt befolyásolja a víztartalom, a levegőztetés és a pH érték. A vonatkozó osztrák előírások szerint (ÖNORM, 1984, 1985) a fertőtlenítés biztosított, ha a komposzt-előállítás során a teljes tömeg 6 napon (vagy 2x3 napon) keresztül 65 °C hőmérsékleten ós 40%-os nedvességtartalom mellett a hőleadó korhasztási folyamatban részt vett. Egyebek mellett, amennyiben a komposztálási folyamat közben a hőmérséklet eléri a 65—75 °C-t, az anyag pasztörizálódik, s az abban lévő patogón szervezetek (baktériumok, lárvák, spórák stb.) csaknem teljes mértékben elpusztulnak. A 4. táblázat azokat a hőmérsékleti és a hozzájuk rendelhető minimális behatási időket tünteti fel, melyek a leggyakrabban előforduló patogén mikroorganizmusok elpusztulásához feltétlen szükségesek. Nehézfémeket illetően a 9003/1983. MÉM— —EüM—OVH rendelet szolgál irányadóul. A kész komposzt minőségét laboratóriumban folyamatosan ellenőrizni kell. Az eredmények alapján a komposzt felhasználását az egészségügyi szervek korlátozhatják. 7. Összefoglalás A szennyvíziszap alkalmas arra, hogy egyéb helyről származó különböző összetételű anyagokkal, mint például a települési folyékony és szilárd, mezőgazdasági és élelmiszeripari stb. hulladékokkal komposzttá alakítsák, s a természeti körfolyamatba talajjavító vagy növényi tápanyagként visszajuttatva hasznosítsák. Az erre a célra kialakított valamennyi technológia arra irányul, hogy a késztermék és a felhasználás szempontjából idegen anyagokat szeparálják, ugyanakkor a szerves összetevőket optimális mértékben lebontva az egészségügyi szempontok betartásával hasznos anyaggá alakítsák. További feladat a leválasztott haszonanyagok újrafelhasználása (fém, műanyag, textília, üveg stb.). A korszerűbb eljárások a primer energiaforrások kiváltására is irányulnak olyképpen, hogy a maradék anyagokból pl. tüzelőanyagot állítanak elő. A világviszonylatban egyre jobban terjedő komposztkészítési eljárások alkalmazása ott jelentős,