Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

30 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Nagy Ö.—Tóthné Palotai E.: Korszerű vízlágyító és ioncserélő vegyszer igény miatt jelentűs hátrányokat mutatnak. Általában a kisebb koncentrációjú vizek kezelése előnyös ioncserélőkön. A vízből 1 mól NaCl eltávolításánál — a regeneráló vegyszer feleslegtől függően — 2—5 mól konyhasó lesz. Nagyobb sótartalmú vizek kezelésére az ioncserélő eljárásnál kedvezőbb a desztilláció, a fordított ozmózis és az elektrodializis. A desztilláló eljárások között leggazdaságosabb a többfokozatú expanziós, vagy multi flash rendszer. A fordított ozmózisos eljárás, amelynél megfelelő membránon 40—100 bar nyomással átpréselve az ionokat és kisebb molekulákat tartalmazó oldatot a szűrő elsősorban a vizet engedi át. Az elektrodializis a víz részleges sótalanítására alkalmas, ahol kationokat és anionokat átengedő membránok között elhelyezkedő vízen át egyenáramot vezetnek és a hígabb, valamint a töményebb oldatot külön-külön vezetik el. Mindezek az eljárások megfelelően előkezelt (lágyított, illetve derített-szűrt) vizet igényelnek. Igen kis sótartalmú víz előállítására a desztilláló és a fordított ozmózisos eljárást ioncserélővel kombinálják. Így a modern vízkezelő berendezések különböző elvű, műveleti egységek komplex rendszerei. Az 5. ábrán az egyes eljárások költségeit látjuk, a kezelendő víz sótartalmától függően. A desztilláció költségei a sótartalomtól függetlenek. A fordított ozmózis költségei kb. 4000 mg/dm

3 sótartalomig állandók, innét növekednek. Az elektrodializis és az ioncsere költséggörbéi hasonló lefutásúak, mert a felhasznált elektromos energia, illetve a vegyszerek mennyisége a sótartalommal egyenesen arányos. IRODALOM [1] Dr. Illés István—Dr. Kelemen László—Dr. öllős Géza: Ipari Vízgazdálkodás, VTZDOK, Budapest, 1983. 1—843. p. [2] Chovanecz Tibor: Az ipari víz előkészítése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. 1—227 p. [3] Dr. Lévai András: Hőerőművek II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. 1—853 p. Up-to-date processes in water softening and desalination by ion-exchange Nagy, 0. — Mrs. Tóth—Palotai, E. The term „industrial water" is not a notion for water quality but for a water use objective. Quality is a function of the goal of water use and varies in a wide range. Waters of surface or subsurface origin are most often treated in industry by precipitation methods or ion-exchange methods. The quality of the water leaving the ion-exchanger is influenced primarily by the scale of regeneration of the material that was latest in contact with water. The equilibrium-relations of the solution leaving the ion-exchanger may be computed by aid of the presented derivation. Processes based on ion-exchange with different technical arrange-" ments are suitable for the treatment of waters with low salt-concentrations. Kína vízgazdálkodásának — hazánkhoz hasonlóan — egyik legnagyobb problémája a vízkészletek aránytalan eloszlása. A Jangce folyam adja az ország felszíni vízkészletének 38%-át. Az éves lefolyás kereken 1000 Gm

3. — Vízkészletgazdálkodás, vízgazdálkodás, nagytérségi vízátvezetések tervei Kínában: A Jangce vízkészletének bősége ós a vízgyűjtőjének kedvezőtlen mezőgazdasági adottságaiból eredően vízátvezetést terveznek az országban. Ehhez 1265 km főcsatorna építésével számolnak. Több változatot vizsgáltak ós 24 Gm

3 vizet terveznek öntözésre ós 7 Gm

3 vizet ipari és kommunális célra felhasználni. (Gidrotechnika i Meliorácija 19S4. II. st. Biswas, A. K.) — Kína északnyugati tartományában, Xinjianban nagy területen alkalmazzák a Kanate elnevezésű altalaj öntözést. Ez egy 2000 óve alkalmazott régi érdekes öntözési mód, csak bár közel 200 óve ismertették először. A Turpan nevű oázisban elterjedt ez az altalaj öntözési mód. (Brunnenbau, Bau von Wasserwerken Rohrleitungsbau 1!)S4, éri 1. sz. Michel, G.) — Vízerőhasznosítás a Water Power 1985. 2. számában megjelent cikkek alapján: Kína vízerőkészletben rendkívül gazdag ország. (Elsőnek tekinthető vízerőkésziet alapján a Földön). A Víz- és Energiaügyi Minisztérium átfogó tervet készít a vízerő hasznosításra. Adatokkal jellemezve. — Az ország potenciális vízerőkészlet 676 GW, amelyből 378 GW gazdaságosan hasznosítható ós ez 1 922 TWh évi energiát jelent. Számbavették a 250 MW-nél nagyobb meglévő ós épülő vízerőtelepek műszaki paramótei'eit. 2000-re 60 GW beépített teljesítményt terveznek kiépíteni. A kis vízerőműveknek nagy szerepük van a helyi energiaellátásban. Az ország 2300 megyéjének közel felében hasznosítják u. vizek energiáját kis vízerőművekkel. Sok megyében ez az egyetlen energiaforrás. Ezért a kínai kormány támogatja a villamosítási terv fontos részét képező vízerőhasznosítást. A falusi elektromos-energiaellátás jelentős részét adják a helvi kis vízerőművek. A helvi energiaigény ©vi 5%-os emelkedését mind helyi, mind országos szempontból így tervezik a továbbiakban is kielégíteni. — Ár-apály erőmű. Több mint 10 óve épült fel az országban (1972—73) évek között) az első kísérleti célokat is szolgáló ár-apály erőmű a Jiangxai. Az árapály ezen a tengerperton 12,4 órás periódusául változik, a hullám ill. szint változás 3,5—4,3 m között ingadozik. Csőturbinákat alkalmaztak, melyek átmérője 2,5 m víznyelésük 28 m

3/s. Érdekesek a tapasztalati adatok a hordalóklerakodásról és korrózióról. Szabóné Zemenszky Ildikó I. Relativ költség

/rrf 1 loncsere 7 Elektrodialms 3 Fordított ozmózis 4 Desztillátas 5. ábra. sótalanitó eljárások költségei a sótartalomtól függően Fig. 5. Costs of procedures for desalination as a function of the salt-content