Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Nagy Olivér–Tóthné Palotai Emese: Korszerű vízlágytó és ioncserélő sótalanító eljárások
26 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Nagy Ö.—Tóthné Palotai E.: Korszerű vízlágyító és ioncserélő Az iparban sokszor ezt a lágyítást előlágyításnak nevezik, mivel a Ca 2 + és Mg 2 + hidrogénkarbonátokat csak részben távolítja el. Az eljárást akkor célszerű alkalmazni, ha a kiindulási víz keménysége 5—6 nk ° értéknél nagyobb. A gyakori használat miatt a meszes lágyítók igen sok típusa terjedt el. Működésük szeiint két főcsoportba sorolhatók, úgymint lassú és gyors reaktorok. A többi típusok elvi vázlatát a 3. ábra üzemeltetési jellemzőit az 7. táblázat mutatja be. lassú reaktorok elvi vázlata 4 Gyors reaktorok elvi vázlafa 1 Reaktor 2 Keverótér 3 Keverő 4 Szivattyú 5 Ejektor a Nyersvíz ö Vegyszerek (mész, vassók sto) c Levegő d Gőz e Kezelt víz 3. ábra. Mészlágyító reaktor típusok• vázlata Fig. 3. Sketches of reactors used in lime-softening A táblázatból látható, hogy a maradó karbonát keménység 0,2 — 1,0 mól/m 3 között változhat. A kisebb maradó karbonátkeménységet akkor kapjuk, ha a vízben lévő egyéb só főként kalciumklorid, vagy kalcium szulfát. Ha a víz elsősorban magnézium sókat — klorid, szulfát — tartalmaz a maradók karbonátkeménység nagyobb. Kivitelük szeiint a lassú reaktorok általában klasszikus kialakításúak, de nagy teljesítményre az egyébként derítésre használt accelárátor típusú reaktorok módosított változatai is használatosak. (MÉLYÉPTERV, Klamár, NADOX, Gyuris, Schlager féle reaktor). A gyors mészlágyítók elterjedtebb változata a Wirbos rendszerű, melyben kalcit kiistályosodik. A kristályok apró 0,2 — 4 mm átmérőjű gömböket alkotnak. A kisebb teljesítményűek kúpos, a nagyobb teljesítményűek hengeres formában épülnek. A gyors reaktorok csak kis magnézium hidrogén karbonát tartalmú vizek esetén alkalmazhatók. A magnézium sók a rövid tartózkodási idő 1. táblázat Meszes lágyítók üzemeltetési jellemzői Table 1. Operative characteristics of limey softeners Típus Lassú reaktorok Gyors reaktorok Tartózkodási idő, [li] Áramlási sebesség [m/h] M észszüksóglet* [CaO mol/m 3] Maradó karbonátkeménysóg 2(tn — p) [mol/m 3'] Száraz iszap mennyisége [mol/m 3] Nedves iszap szárazanyagtartalma [%] 1,5—5,0 1,8—5,4 0,08—0,25 15—20 K+Mg+CO i+ +x> K+CO 2+F* 0,5—1,0 0,2—0,7 K-f Mg+C0 2 + +CaO-(K m-f Mgm) K+C0 2 + +CaO -K m 2—5 - 90 >' K. = nyersvíz karbonát keménysége [mol/m s] Mg =a nyersvíz magnézium keménysége [mol/m 1] CO a =a nyersvíz széndioxid tartalma [mol/m*] X = mészfelesleg 0,1—0,5 mol/m 3 Y = mészfelesleg 0,2—0,7 mol/m s CaO =a mészszükséglet, [mol/m 3] K 7 n =a maradó karbonátkeménység, [mol/m 3] Mg m = a maradó magnéziumkeménység, [mol/m 3] alatt a vízből nem válnak ki. Az eljárás hátránya, hogy kezelés előtt a vízből a lebegőanyagot el kell távolítani. Egyéb csapadékos eljárások közül kisebb mértékben általában kismennyiségű víz kezelésre alkalmazzák a meszes szódás ill. meszes szódás trinátrium foszfátos lágyítást. Az eljárás üzemeltetési jellemzőit a 2. táblázat mutatja be. Az el járásnál a víz összes sótartalma nem csökken, hatékonyabb lágyítás magasabb hőmérsékleten érhető el. Ezért és a nagyobb vegyszerköltségek miatt használata csökken. 2. táblázat Egyéb csapadékos lágyítók üzemeltetési jellemzői Table 2. Operative characteristics of other softeners based on precipitation Típus Meszes-szódás lágyító Meszes-szódás trinátriumfoszfátos lágyító Tartózkodási idő, [h] Áramlási sebesség, [m/h] Mészszükséglet CaO [mol/m 3] Szódasziikséglet Na 2CO a [mol/m 3] Trinátriumfoszfátszükséglet Na ; )l'0 1 [mol/m 3] Maradó keménység [mol/m 3] hőfok í=100 °G 70 °C 40 °C 20 °C í> 80 °C 1,0—3,0 1,5—3,0 1,08—3,6 2,16—3,6 K + Mg+CO a+X K„ K„ 0,2 0,5 Kii 0,14—0,2 0,03—0,07 = a nyersvíz nem karbonát keménysége [moi/m 3] = a meszes-szódás lágyítás után a víz maradó keménysége [mol/m 3]
