Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Dr. Nagy Olivér–Tóthné Palotai Emese: Korszerű vízlágytó és ioncserélő sótalanító eljárások

26 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Nagy Ö.—Tóthné Palotai E.: Korszerű vízlágyító és ioncserélő Korszerű vízlágyító és ioncserélő sótalanító eljárások DK. NA OY OLIVÉR» — TÓTH NÉ PALOTAI EMESE" A népgazdaság frissvízigényének mintegy 55%-a az iparban kerül felhasználásra. Az ipari frissvíz beszerzés 86%-a felszíni vízből, 14%-a felszínalatti vízből történik. A felszíni és felszínalatti vizek minősége különböző, a felszíni vizek különösen ipari környezetben nagyobb mértékben szennyezettek. Az ipari termelés nélkülözhetetlen anyaga a víz, amit közvetlenül a termelési folyamatban, vagy segédanyagként igen sokféle célra használnak. A legnagyobb vízmennyiséget az összes felhasználás 85%-át a hűtési folyamatok igénylik, de vizet használnak mosásra, szállításra, nedvesítésre, oldásra, hígításra, szociális stb célokra. A felhasználható víz minőségi igényei minden esetben a vízhasználat céljától függnek. Ezért az „ipari víz" elnevezés nem vízminőséget jelöl, hanem a vízhasználat célját határozza meg. A célok szerint minőségileg megkülönböztethetők kazántápvíz és technológiai „finomvizek", hűtővizek, öblítő és mosóvizek, szállító és osztályozó vizek, termékbe bedolgozott vizek, egyéb ipari célra használt vizek, üzemi ivó és szociális célú vizek. Mindebből következik, hogy mind az egyes iparágakban, mind az egyes üzemeken belül különböző vízminőségi igényeket kell biztosítani, ami a műszer és elektronika ipar „hiper tiszta" és az élelmiszer és könnyűipar kevésbé igényes mosó, áztató és szállítóvizei között igen széles skálát ölel fel. Az egyre szennyezettebb frissvizeket, a vízhasználati célok függvényében tehát a legtöbb esetben a felhasználás előtt kezelni kell. Az 1. ábrán a felszíni vizek, a 2. ábrán a felszínalatti vizek kezeléstechnológiai blokkséma változatait tüntettük fel. Mindkét esetben a maximális kezeléstechnológia teljes sorát az a) jelű technológia vázolja fel, ami bárhol megszakítható az igényeknek megfelelően. Ab) — h) jelű sémák kialakítása az előbbieken túlmenően a frissvízben lévő szennyezőanyagok mennyiségi arányától függ. A kezeléstechnológia kialakítása szempontjából a szennyezőanyagok négy csoportba oszthatók: — lebegő anyagok, 1. ábra. Felszíni, vizek kezeléstechnológiai blokkséma változatai [ 1 ] Fig. 1. Variations of block-schemes depicting the technology of treatment of surface waters * Nitrokómiai Ipartelepek, Balatonfűzfő. ** Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI), Budapest.