Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Dobos Irma: A polihisztor Bél Mátyás emlékezete

290 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM A polihisztor Bél Mátyás emlékezete Dobos Inna Vízkutató és Fúró Vállalat Budapest, Zrínyi u. 1. 1051 Kivonat: A tanulmány célja a 18. századi nagy magyar tudós bemutatása életútján és alkotásain keresztül. Az európai műveltségű, ocsovai születésű Bél Mátyás (1684—1749) érdeklődése a földrajz és a történelem iránt már középiskolai, de főként a hallei egyetemi évei alatt mélyültek el. A pietizmus jeles képviselőjének, Francke Hermann Ágost pedagógiájának hatása alá kerülve, oktatási évei alatt számos újítást vezetett be. Élenjárt a tankönyvek írásában, de foglalkozott a magyar nyelv eredetével, történetével, a nép életével is. Az utókor számára több jelentős magyar vonatkozású művet átmentett. Legnagyobb alkotása, a Notitia megírásához az ország társadalmi-gazdasági helyzete adott indítékot. Megyénkénti leírása kiegészült a forrásmunkák összeállításával, az Adparatus-sv.a 1. A sok nehézség miatt a latin nyelvű Notitiából életében csak 5 kötet jelenhetett meg, a többi kéziratban maradt. Rendkívüli szervezőképességéről a kutatómunka végrehajtásához szervezett csoport tanúskodik. A Notitia hű képet ad a XVIII. századi Magyarországon uralkodó állapotokról, amelynek megismeréséhez az utóbbi néhány évtized mintegy 30 fordítása nyújt segítséget, ugyanakkor mind jobban kirajzolódik a több mint 6 tudományágban maradandót alkotó tudós személyisége. A tanulmány a polihisztor munkásságát idézi fel korának igényein és művein keresztül, a mának szóló tanulságokkal. Kulcsszavak: történelem, Ból Mátyás 1. Bevezetés Elismeréssel adózunk annak, aki szakterületének kiváló művelője, de csodáljuk azt, aki ezen túlmenően több tudományágban maradandót alkot különösen, ha az kezdeményező, megalapozó, a korábbiaktól merőben újszerűt hoz létre. Ilyen kiválóságok közé tartozott a 18. század nagy polihisztora, Bél Mátyás (1684—1749) is (1. ábra). Hogy 1. ábra. Bél Mátyás olyat alkotott, amely 250 év távlatában sem veszített fényéből, ahhoz nagymértékben hozzájárult az a kor, amelyet az európai, főként a francia enciklopédisták, a felvilágosult szellemi élet élenjárói képviseltek. Ők voltak azok, akik a sokirányú tudományos ismeretanyagot a francia Nagy Enciklopédiában összefoglalták a nyugati szellemi élet kimagasló ténykedéseként. A felvilágosodás éreztette hatását egész Európában, s eljutott Magyarországra is elsősorban azok által, akik külföldön tanultak. 2. Az alkotó életút Bél Mátyás európai szintű tudásának megalapozása már gyermekkorában, a hazai környezetben kezdődött. A Zólyom megyei Ocsován született CseszneJcy Erzsébet, a magyar anya és a szlovák apa gyermekeként. Losoncon, Alsó-Sztregován tanult, majd Besztercebányán és Pozsonyban folytatta tanulmányait. Úgy hisszük, hogy a zólyomi-nógrádi és nem utolsósorban a pozsonyi környezet mélyrehatóan beivódott a fiatal Bél Mátyás lelkébe, megalapozva a később kibontakozott földrajzi szemléletét és a történelem iránti lelkesedését. A magyar és a szlovák nyelven kívül kitűnően beszélte a latint és a németet. Tizenhat éves korában Veszprémbe megy, majd Pápát is meglátogatja. Veszprémi tartózkodása alatt ismerkedik meg a Balatonnal, a jeges halászattal, amelyet később fő művében le is ír. Az 1703-ban kitört Rákóczi- szabadságharcban nem vesz részt. A következő évben Besztercebánya külföldre küldi teológiát tanulni, mivel Magyarországon a katolikus befolyás alatt álló nagyszombati egyetemre evangélikus vallású nem juthatott be. A választás Haliéra esett, ahol Európa neves tanáraitól a kor haladó tudományos ismereteit elsajátította, amely egész életének irányvonalát meghatározta. Tanárai közül a pietizmus jeles képviselőjének, Francke Hermann Ágost pedagógiájának hatása alá került. Ez a vallásfilozófiai irányzat nem hatott idegenül az ifjúra, hiszen már besztercebányai diákoskodása alatt olyan tanárai voltak, mint Pilárik János és a pietizmus szószólója, az ifjabb Burius János, akik a történe-