Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI–XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján

296 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI-XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján Vitalis tíyörgy Magyar Állami Földtani Intézet 1442 Budapest, Népstadion út 14. Kivonat: A tanulmány közel liárom évszázad nyomtatásban megjelent térképanyagából néhány jellemző térképrészletet kiválasztva ismerteti azoknak a ma kutatója számára levonható vízföldtani tanulságait. Amíg a XVI—XVII. századi térképek főleg csak a vízrajz ós az abból levonható vízföldtani következtetésekre adnak támpontot, addig a XVIII. századi térképek a vízrajz mellett már a begyrajz, illetve a morfogenetika értékelését is lehetővé teszik. A gyakorlati következtetések közül esetenként felsorolja az egykori tavak, folyók, folyókanyarulatok ós az egykori szélesebb vízfolyások alapján levonható következtetéseket, valamint a hegyrajz és a morfológia alapján a inorfogenetikai és az ősvízrajzi kutatásokhoz lehetséges támpontokat. Kulcsszavak: Tudománytörténet, vízföldtani térképek, bibliográfiai szintézis, értékelő tanulmány, folyók, tavak, Magyarország. 1. Bevezetés A tanulmány merész, de szép feladatra vállalkozik, amikor közel három évszázad Magyarországot ábrázoló térképeiből néhány jellemző példát kiragadva, érzékeltetni kívánja, hogy a letűnt idők nyomtatásban megjelent térképei — a mai ismeretekkel egybevetve — mi mindenre hívják, vagy hívhatják fel a hidrogeológusok figyelmét. A régi térképek vízföldtani értékelésével együtt hármas célja is van: 1) felhívni a figyelmet a régi térképekre, 2) azok vízföldtani hasznosíthatóságának bemutatása, és 3) elődeink térképszerkesztési munkásságának érzékeltetése. 2. A XVI. századi térképek vízföldtani tanulságai A XVI. századi térképek közül — a már számos hivatott szerzőtől más szempontokból sokoldalúan tanulmányozott — Lázár ,,rfecH;"-fóle 1528-as kiadású (Stegena szerk., 1982) ós a Zsámboki-ié\e 1579-ben megjelent Magyarország-térképből (Nemes szerk., 1972 4. sz. térkép) mutatunk be egy-egy részletet. Az 1. táblázat a jelen tanulmányban tárgyalt térképek és térképrészletek fontosabb adatait foglalja össze. Lázár térképén (1. ábra) csak a nagyobb tavakat vizsgálva szembetűnő a Fertőnek az eredeti Hanság és a Fertőzug területét is elborító, a mainál nagyobb kiterjedése, a Balaton megtört alakú és a Tihanyi-félsziget szigetkénti ábrázolása (Bendefy, V.Nagy, 1969; Hrenkó, 1978, 1979, 1981). í. ábra. A Fertő és a Balaton Lázár 1528-as kiadású térképén 2. ábra. Az egykori Ruszanda tó és az Alduna Lázár 1528-as kiadású térképén Feltűnő a (Nagy)becskereket körülvevő, csak Seenek (= tó) ábrázolt Ruszanda tó (2. ábra) nagy területe is. Mindhárom tó esetében a jelenleginél nagyobb vízfelületre, magasabb vízállásra következtethetünk. Ez dokumentálja nemcsak a leg-