Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Buzás Kálmánné–Horváthné Csongrádi Katalin: Az üzemi vízgazdálkodás rendszervizsgálatához szükséges információs rendszer és adatfeldolgozás
Dr. Búzás K.-né—Horváthné Csongrádi K.: Az üzemi vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám 59 H1SZTQ6RAM0K 2. ábra. Reeirkulációs hűtővízkör és pótvizének Cl -ion koncentrációja Fig. 2. The Cl~-ion concentration of the recirculating cooling-water system and its surrogate waters 10 20 30 nem teljesül 95%-os szignifikancia szint mellett. Az átlagok eltérése is szignifikáns 95%-os valószínűséggel. Az elemzés további kérdése az, hogy mennyire változott (csökkent) a pótvíz hatása és milyen determinisztikus hatás vált dominánssá. E kérdésre is a regresszió- és korreláció analízissel válaszolhatunk. Tételezzünk fel lineáris kapcsolatot a pótvíz Cl- koncentrációja, mint független változó és a körben kialakult Cl~ koncentráció, mint függő változó között. A 3. ábrán láthatók a pontpárok és a számított empirikus regressziós egyenesek. A lineáris regreszsziós kapcsolat változói függőségének ill. függetlenségének minősítési módszere [3] szerint a számított empirikus korrelációs tényező és az adatpárok száma függvényében a mérési időszak első szakaszában a függőség megfelelő, a második sza3. ábra. Regresszió és korrelációanalízis 7 ig. 3. Regression and correlation analysis kaszban nem megfelelő. Ha a kör Cl- koncentrációjának teljes változását 100%-nak vesszük, akkor ebből a pótvíz Cl- koncentráció változása a mérési időszak első szakaszában mintegy 55%-át okozza, a második szakaszban hatása nagyon bizonytalan, mert egyéb hatás válik dominánssá. Gyakorlatilag a Cl- mennyisége felhalmozódik, ennek oka pedig a tavasszal fokozódó biológiai hatás megfékezésére hipoklorid oldat túladagolása. Az elemzés során tehát a besűrítési tényező értékét korrigálni kell. A 2. ábrán a trend szakaszon elvégeztük a korrekciót, (a trend leválasztásával) és számítottuk a valódi besűrítés értékeit. A látszólagos és valódi értékek között ebben az esetben átlagosan 13%-os eltérést tapasztaltunk, ami az időszak átlagos pótvíz mennyiségéhez képest, a vízhozammérés hibáját leszámítva (kb. 5—8%) is 50—60 m 3/d többletként jelentkezik, ha a pótvíz mennyiségét a besűrítés függvényében határozzuk meg. A bemutatott összetett matematikai-statisztikai elveken alapuló feldolgozás elvileg a rendszer bármely jellemzője esetében elvégezhető, meghatározhatók az üzemállapotok jellemzői, határértékei, a determinisztikus változások tendenciái" így előre jelezhetők a rendszer állapotainak lassú változásai és megtervezhetők a beavatkozások irányai. IRODALOM [J] Illés— Kelemen—Ollós: Ipari vízgazdálkodás. VIZDOK 1983. Budapest. [2] Vincze: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal. Műszaki Kiadó 1968. Budapest. [3] Hankó: Lineáris regressziós kapcsolatok változóinak függetlensége/függősége. V ízügyi Közlemények. 1983. 3
