Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Varga Miklós–dr. Kelemen László: Az ipari vízgazdálkodás fejlődésének főirányai
4 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Varga M.—dr. Kelemen L.: Äz ipari vízgazdálko dás főirányai kielégítő módon, a többi szennyvíz csak részben kezelve, vagy kezeletlenül távozik és hatalmas mennyiségű, az ipar számára gyakran hasznos anyagot, a vízkészletekre pedig káros szennyezést szállít a befogadókba [4]. A befogadók káros szennyező anyagainak kb. 3/4 része az ipari üzemek által kibocsátott szennyvizekből származik. Az ipar által 1980-ban befogadókba bocsátott vízszennyező anyagok közelítő mennyiségét a 4. táblázat tartalmazza. Az élővíz befogadók szennyezőanyag terhelései a legjellemzőbb vízszennyező komponensek eseté4. táblázat Az ipari ágazatok által kibocsátott főbb vízszennyező anyagok 1980-ban [t/év] Table 4. Mainpolluting materials discharged in 1980 by the different industrial sectors Szennyező anyag Származása Élővízbe Közcsatornába Összes só Nátrium Vas Réz Cink Nikkel Króm VT. Kadmium Klór (szabad) Szulfid Fluorid Össz. cianid Fenolok Olajok, zsírok Vízzel nem elegy, sz.erves oldószer Ammónia Detergens (ANA) Lebegőanyag bányászat, kohászat, gépipar, vegyipar vegyipar, könnyűipar, bányászat kohászat, gépipar gépipar, vegyipar bányászat, gépipar, vegyipar gépipar gépipar, vegyipar vegyipar, gépipar gépipar, vegyipar vegyipar, könnyűipar vegyipar, al. kohászat gépipar, vegyipar vegyipar, kohászat vi II. energia-ipar vegyipar, kohászat gépipar vegyipar vegyipar gépipar, vegyipar összes ipar 236.000 18.840 955 104 124 48« 250 16 323 66 108 30 29 31 106 72 8 109 22 34 44 135 902 2.560 7.300 964 5.486 104 102 55.000 Megjegyzés: A táblázatban a reprezentatív vizsgálatba bevont üzemek adatai szerepelnek, amelyek az összes ipari szennyezésnek kb. 60%-át bocsátják ki. ben: szerves anyagok (KOI)*; zsírok-olajok (SZOE)* ammónia-ammónium nitrogén (N); és az összes só (ö. o. a.)*** az elmúlt évek folyamán az 5. táblázatban foglaltak szerint alakult. Ezek az adatok egyértelműen tükrözik, hogy az V. és a VI. ötéves tervidőszakban a vízvédelmi tevékenység eredményesnek bizonyult, a felszíni vizek szeivesanyag és zsír-olaj terhelése jelentősen csökkent. A só terhelés a tervezettnél jobban nem növekszik. Problémát a komponensek közül az ammónia-ammónium nitrogén terhelésnek a megengedhetőt lényegesen meghaladó növekedése okozza. A szennyezések területi eloszlását a 6. táblázat szemlélteti (1—2. ábra). 5. táblázat Az élővíz befogadók szennyezőanyag terhelése Table 5. Pollution-load of recipients Szennyezőanyag 1975. 1980. 1983. 1985. (várható) KOI t/d 1.137 1.105 1.062 936 % 100 97 93 82 SZOE t/d 90 63 61 56 % 100 70 68 62 N t/d 65 77 87 78 /u 100 118 134 120 ö.o.a. t/d 2.417 2.727 2.992 3.098 0' /o 100 113 123 123 6. táblázat A szennyezések területi eloszlása I. %1 Table 6. Areal distribution of pollution Élővíz befogadó KOI SZOE N ö.o.a. Duna közvetlen 49,92 66,43 71,62 46,83 42,18 Mosoni Duna 5,04 5,48 6,59 5,26 4,64 Rába 3,01 1,57 1,09 1,90 2,10 Séd—N ádor—Sió 5,92 2,42 1,11 13,99 8,96 Kapós 2,10 2,11 0,57 2,04 2,07 Balaton 1,81 0,35 0,24 0,46 1,07 Dráva 3,44 1,84 0,94 1,57 3,28 Tisza közvetlen 14,40 8,34 6,63 7,63 20,39 Sajó 5,76 5,09 5,79 13,15 7,08 Zagyva 1,72 0,33 0,21 1,41 2,00 Körösök 4,96 3,44 2,12 5,33 5,28 Maros 0,59 1,13 0,49 0,44 0,80 Q sí t,= szennyvízmennyiségek megoszlása A természetes vízszennyező anyagáramokat összevetve az emberi beavatkozásokból származó többlet terhelésekkel, megállapítható, hogy a KOI terhelések a közepes vízhozamok esetén már megközelítik — a kisvizek tartományában meghaladják — a természetes szennyezéseket. Ezt azonban enyhíti az a körülmény, hogy a szerves szennyezettség jelentős része az öntisztulás során lebomlik. Ezt igazolja a folyók be- és kilépő határszelvényének szennyezőanyag tartalma. A kilépő szelvényben ugyanis a növekedés viszony-
