Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Paálné dr. Brückner Helga: Az ipari szennyvíziszapok kezelésének lehetőségei

48 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Paálné dr. Brückner H.: Az ipari szennyvíziszapok kezelése csak szennyvíziszap kezelési, hanem importkivál­tási szempontból is fontos, (u. i, A mezőgazdaság az igényeit csak jelentős mértékű állati takarmány behozatallal tudja fedezni.) Kémiai átalakítással járó szennyvíziszap hasz­nosítást főként a nagy szervetlen anyag tartalmú iszapoknál lehet alkalmazni. Ezek közül az eljárások közül az alábbi megol­dást lehet kiemelni: — galvánipari szennyvíziszapok hasznosítása: a szelektíven gyűjtött galvániszapok — kísérleti üzemi — hasznosításával a Komárom megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat (Tatabánya) fog­lalkozik. Az üzem kapacitása jelenleg csak 100—150 t/év galvániszap (a kapacitás száraz­anyagtartalomra vonatkozik) feldolgozása. A vállalat elsősorban Zn, Ni, Cu tartalmú iszapo­kat vesz át. Az előállított termékek részben fémhumátok, részben fémsók. Ez utóbbi ter­méket a galvániizemek visszaveszik. Végül oxidációt (égetést) alkalmazó hasznosí­tás a cementgyártásban, illetve a téglagyártásban történő szennyvíziszap felhasználás. A megoldás a VOLÁN, AFIT, stb. telepeken képződő olajos szennyvíziszapokra, valamint bizonyos galván­iszapokra alkalmazható. Természetesen ezen hul­ladékok felhasználása az idézett technológiákban korlátozott mértékű. Az ipari szennyvíziszapok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszer és mezőgazdasági ipari üzemektől származó szennyvíziszapok hasznosítá­sa van megoldva. A hasznosítás mértéke is ezen a területen növelhető. A hasznosítási arány növelésének azonban a következő feltételei vannak: — Olyan hazai gyártású flokkuláló vegyszer kifej­lesztése, amely alkalmazása mellett az élelmi­szeripari üzemekben leválasztott szennyvíz­iszap állati takarmánynak feldolgozható; — A keletkező iszapok fokozottabb mértékű víz­telenítése. — A mezőgazdasági üzemeknél célszerű lenne elérni — megfelelő érdekeltségi rendszer alkal­mazásával — az iszapokat hasznosító eljárások bevezetésére, illetve az így előállított termékek felhasználására vonatkozó nagyobb mértékű vállalkozói készség kifejlesztését [14]. Szenny víziszapok képződésének csökkentése A szennyvíziszap probléma nemcsak az iszapok ártalmatlanításával és hasznosításával oldható meg, hanem a keletkezés mértékének csökkentésé­vel is. A csökkentés lehetőségére technológiánként többféle eljárás alkalmazható. Ezek ismertetésére azonban e cikk szűk keretein belül nincs lehetőség. IRODALOM [1] 56/1981 (XI. 18.) MT rendelet: A veszélyes hulladé­kok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártal­matlanításával kapcsolatos tevékenységekről. Buda­pest. [2] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Győr. [3] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Nyíregyháza. [4] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgató­ság. 1983. Szombathely. [5] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Alsódunavölgyi Vízügvi Igazgatóság. 1983. Szeged. [6] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Székesfehérvár. [7] VGI: ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Északmagvarországi Vízügyi Igazga­tóság. 1983. Győr. [8] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Középtiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság. 1983. Szolnok. [9] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Szeged. [10] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Debrecen. [1 1] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Pécs. [12] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Nyíregyháza. [13] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Közópdunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság. 1983. Baja. [14] MÉLYÉPTERV: Élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok ós szennyvíziszapok kezelése, ipari és mezőgazdasági hasznosítása. Összefoglaló. 1984. Budapest. [15] ÉVM: Lakás- és Kommunálisügyi Főosztály. Üt­mutató a települési folyékony ós iszapszerű hulladé­kok ártalmatlanításához. 1982. (Építésügyi és Tájékoztatási Központ). Budapest. [16] 9001/1985. (TK 13.) OKTH sz. közleménye a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával és átme­neti tárolásával, valamint hagyományos energiater­melő kazánokban és nyilttéren történő égetésével kapcsolatos követelményekről. Budapest. [17] Benedek Pál—Valló Sándor: Víztisztítás—Szenny­víztisztítás Zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó. 1982. Budapest. [18] I. Sz. Turovszkij: A szennyvíziszap kezelése. Műszaki Könyvkiadó. 1980. Budapest. Possibilities of the treatment of industrial sludges Paal-Brückner, H. (Mrs) The paper was aimed at discussing the origins and the treatment of industrial wastes. The large volume (13 million m 3) developing annually in the country and its unsatisfactory treatment necessitated the solution of this environmentally dangerous problem in a shorter or longer time period. This present compilation was prepared to help this goal by discussing the most important sludge-eliminating and utilizing solutions. Attention is called to the fact that by improving the basic technologies it will be possible to reduce the volume of produced sludge.

Next

/
Oldalképek
Tartalom