Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

6. szám - P. Zánkai Nóra: Cyclops fajok posztembrionális fejlődése különböző évszakokban a Balatonban

368 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM 1. ábra. A Cyclops vicinus különböző generációihoz tar­tozó lárvák (naupl.=nauplius; cop.=copepodit) fejlő­désének időtartama napokban (~x ±SD), kapcsolatban a tóvíz átlagos napi hőmérsékletével 34—41 napig tartott. Ugyanennek a generációnak liím cop. IV. lárváin iszapfelrakódás nem volt, egy napig voltak cop. IV. stádiumban, majd cop. V.-é alakultak és a szokott módon fejezték be fej­lődésüket (1. táblázat). Az e generációhoz tartozó lárvák többségéből nőstények fejlődtek ki. Hí­mekkel való összehelyezésiik után, jún. elején vál­tak petéssé, a 2 petezsák közül azonban csak az egyikből keltek ki a nauplius lárvák, melyek még e lárvaállapotban vagy cop. I—II. stádiumban el­pusztultak. E generáció tagjai vagy mint diapauza­ban levő IV. stádiumú copepoditok vagy mint ki­fejlett állatok tudtak csak életben maradni. Az adultak többnyire júl. vége, aug. elejéig éltek, l-l példány még szept. elején is életben volt. Az ősszel induló generáció lassabban fejlődött (50,2 ± 11,4 nap) mint a tavasziak, annak ellenére, hogy az átlagos hőmérséklet ősszel volt magasabb (1. ábra). A nauplius lárvák rövidebb ideig fejlőd­tek, mint a copepoditok, a hímekké alakuló naup­liusok több nappal megelőzték a nősténnyé ala­kulókat. A copepodit stádiumok 2—7 naponként követték egymást. Leghosszabb ideig a cop. V. stádiumban voltak a lárvák (1. táblázat). A téli generáció november végén kelt ki a peté­ből és csak március végére érte el az ivarérettséget . Átlagos fejlődési ideje 116 ±6 nap volt. A naup­liusok lassabban fejlődtek, mint a copepoditok. E generáció tagjai nauplius lárvaként vészelték át a két leghidegebb hónapot (1. ábra), a copepodit stádiumban pedig 8—12 naponként vedlettek. Az ivaréretté válás előtti utolsó copepodit stádium tartott a leghosszabb ideig (1. táblázat). A balatoni Cyclops vicinus-ok csak a IV. copepodit stádiumban mentek diapauzába. Az aktív diapauza az epibiontok elszaporodásával, valamint iszap-detritusz szemcséknek a cephalothorax-ra rakódásával vette kez­detét. A felrakodás mértéke lassú volt, általában május végén, június elején vált észrevehetővé. Némelykor a cop. III. és cop. V. lárvák, sőt a kifejlett rákok testén is képződött iszapburok, ez azonban csak időszakos volt. A diapauzába menő példányok aránya évente különbözött (2. táblázat). Az inaktív diapauza szakasz több nappal az iszapburok kialakulása után következett be. Az első példányok általában június közepén, az utolsók július közepén váltak inaktívvá. Á tavaszi generáció ivarérett példányai­nak testében ugyanúgy zsírcseppek halmozódtak fel, mint az Eudiaptomus gracilis téli generációjá­nek kifejlett példányaiban (Zánlcai, 1978). Az Acanthocyclops robustus f. limnetica petés nőstényei tavasszal, 16 °C-os átlag hőmérsékletű 2. táblázat A Cyclops vicinus tavaszi generációja eop. IV. stádiumú lárvák fejlődése 1980 1981 1982 1983 cop. IV. diapauza kifejlett cop. IV. diapauza kifejlett cop. IV. diapauza kifejlett cop. IV. diapauza kifejlett d b % % db % % db % % db % %_ 26 96,2 3,8 21 9,5 90,5 31 45,2 54,6 15 60 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom