Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - V.-Balogh Katalin: Szennyvíztisztító és vitorlástelep
364 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM E kagylók egyes szerveiben igen magas Cd, Zn, Cu és Pb koncentrációt mértünk, és felvetó'dik a kérdés, hogy ezt milyen szennyezőforrás okozhatta. Vitorlástelep kikötőjéről lévén szó, szóba jöhetnek a hajótestek karbantartásánál használatos korróziógátló és más vegyi anyagok, melyek között több is tartalmaz nehézfémet (1. táblázat). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a táblázatban foglalt festékeken kívül más gyártmányok is elterjedten kerülnek felhasználásra hajók festésére, és magántulajdonú hajóknál a felhasználás módja is eltérhet az előírt technológiától. Eredményeink azt mutatják, hogy lokális szenynyezőforrások, még ha azok kisebb területen helyezkednek is el, jelentősen növelhetik az ott élő szervezetek nehézfémkoncentrációját. Ez következményeit tekintve káros lehet az élővilágra, legalábbis a kevésbé mozgékony fajokra. A kommunális eredetű tisztított szennyvíz, valamint a hajótestek védőfestékei jelen vizsgálataink szerint nehézfémkibocsátók. Elengedhetelennek látszik rendszeresen ellenőrizni az ilyen típusú helyi szennyezőforrások hatását. összefoglalás A Balatonban szennyvíztisztító és vitorlástelep (mint lehetséges szennyezőforrások) közelében vizsgáltuk kagyló (Unió sp.) és Zooplankton tömeg (Crustacea: Cladocera; Copepoda) nehézfémkoncentrációját (Hg, Cd, Cr, Cu, Pb, Zn és Fe) az atomabszorpciós spektrofotometria módszerével. A szennyvíztisztító befolyójának közelében mind az odahelyezett kagylók (Unió sp. kopoltyú), mind a Zooplankton (planktonikus Crustacea-k) mutatott időszakosan magas Fe, Zn és Cu-koncentrációt. Nagy Hg-koncentrációt csak a kagylókban, míg nagy Pb-, és Cr-koncentrációt csak a planktonikus Crustacea-kban mértünk. A szennyvíztisztító térségében alkalmazott kétféle biológiai módszer (természetes Zooplankton, mesterségesen kihelyezett kagylók) eredményei alapján az adott körülmények között a Zooplankton tűnik alkalmasabbnak nehézfémszennyezés jelzésére. Vitorlástelep közelében természetesen előforduló kagylók (Unió sp.) egyes szerveiben a nyíltvízi értékekhez képest közel nagyságrenddel magasabb volt a Cd, Cu, Zn és Pb koncentrációja. Eredményeink azt mutatják, hogy a kommunális eredetű tisztított szennyvíz, valamint a hajótestek Kézirat beérkezett: 1983. december 5. Átdolgozás beérkezett: 1987. február 3. Közlésre elfogadva: 1987. február 6. védőfestékei nehézfémkibocsátók. Elengedhetetlennek látszik rendszeresen ellenőrizni az ilyen típusú helyi szennyezőforrások hatását. Köszönetnyilvánítás A munka az OKTH anyagi támogatásával készült. IRODALOM Förstner, U. and Prosi, F. (1979): Heavy metal pollution in freshwater ecosystems. In: 0. Revera (Ed.) Biological Aspects of Freshwater Pollution. Pergamon Press. Oxford and New York, pp. 129—161. Hackl, V. és Lukács L-né (1978): Lakk és festék műszaki katalógus, Budalakk Festék- és Műgyantagyár, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Hatch, W. R. and Ott, W. L. (1968): Determination of submicrogram quantitites of mercury by atomic absorption spectroscopy. Anal. Chem., 40, 2085—2087. Kovács, M. Nyári, I. ós Tóth, L. (1984): The microelement content of some submerged and floating aquatic plants. Acta Botanica 30 (1—2), 173—185. Krishnamurty, K. V., Shpirt, E. and Reddy, M. M. (1976): Trace metal extraction of soils and sediments by nitric acid-hydrogen peroxide. Atomic Absorption Newsletter 15, 68—70. Müller, G. (1981): Heavy metals and nutrients in sediments of Lake Balaton, Hungary. Environmental Technology Letters 2; 39—48. Paus, P. E. (1972): Bomb decomposition of biological materials. Atomic Absorption Newsletter 11, 129—130. Phillips, D. J. H. (1980): Toxicity and accumulation of cadmium in marine and estuarine biota. In: Nriagu (Ed.) Cadmium in the environment 1, 426—570. Poldoski, J. E. (1979): Cadmium bioaccumulation assays. Their relationship to various ionic equilibria in Lake Superior Water. Env. Sei. Tech., 13, 701—706. Ponyi J. E. (1981): A balatoni Zooplankton mennyiségének és minőségének tér- ós időbeli változásai ós a változások okai. A Balaton-kutatás újabb eredményei II. VE AB Monográfia 16, 11—47. Ponyi J. ós P.-Zánkai N. (1983): A szúnyogirtószerek hatása a partközeli rákplankton mennyiségi és minőségi viszonyaira a Balatonban. BIB Jelentés 1—25. P.-Zánkai, N. (1979): Az Eudiaptomus gracilis (G. O.Sars) (Copepoda) egyedfejlődése a Balatonban. Állattani Közlemények 1—4 (66), 193—208. Salánki J., V.-Balogh K. és Berta E. (1981): Nehézfémek koncentrációja balatoni állatokban. Hidrológiai Közlöny 61, 525—572. V.-Balogh K. ós Salánki J. (1983a): Nehózfémszennyezettsóg vizsgálata biológiai teszt alkalmazásával a Zala alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 63, 333— 380. V.-Balogh K. és Salánki J. (1983b): A Crustaceaplankton nehózfómkoncentrációja a Balatonban. Állattani Közlemények LXX, 7—15. Taylor, D. (1983): The significance of the accumulation of cadmium by aquatic organisms. Ecotoxicology and Environmental Safety 7, 33—42. Monitoring of heavy metal pollution closse to sewage water treatment plant and sailing boat harbour at Balatonfüred. V.—Balogh Abstract: The concentrations of heavy metals (Hg, Cd, Cr, Cu, Pb, Zn and Fe) were measured in mussels (TJnio sp. ) and crustacean plankton (namely Cladocera and Copepoda species) in Lake Balaton close to a sewage water treatment plant and a sailing boat harbour,
