Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - Csanády Mihály–Kárpáti Zoltán: Ivóvíz szennyeződés ép csőfalon keresztül
CSANADI M.—KÁRPÁTI Z.: Ivóvízszennyeződés ép csőfalon keresztül 359 Drinking water pullution (brought unbroken conduit pipe wall M. Csanády, Z. Kárpáti Abstract: The Polyethylen pipe (outside diameter 25 mm) serving as house connection was in the soil heavily polluted by oil and petrol. When the water had not been used during a longer period of time, the water became undrinkable due to the heavy petrol or solventlike odor. The data of the GC investigation show the presence of the compounds giving the same peaks both in the polluted water and in the soil samples. The compounds giving big peaks may be aromatic hydrocarbons: toluene, xilenes, benzene. Some quantitative data are shown on Table /., indicating the concentrations of the most probable compounds in the polluted water, control water sample and in the soil (in different deepness). A piece of the pipe material was soaked in toluene for 5 days. The mass of the pipe increased by 7,8%, that means so much quantity of toluene diffused into the polyethylene material of the pipe. So it was verified: the organic solvents may diffuse throught the wall of tho pipe. According to this findings in a heavily polluted soil the water pollution may occur throught the unbroken conduit pipe wall. Where the possibility of the oil, petrol or other solvent pollution is high (e. g. auto services, filling station, chemical works), these plastic pipes must not be used as drinking water conduit. Otherwise primarily the possibility of the soil pollution has to be decreased. It may be considered to restrict the use (or also the production) of the p lastic pipes with small diameters (less than 50 mm), because, their specific surface is high and these are used for house connection pipes: where the stagnant state occurs frequently, and the leaking oil tanks and the used oil discharges may endanger the piped water quality. Key words: Polyethylen pipe, organic solvents, groundwater pollution, diffusion CSANADY MIHÁLY 1959-ben végzett a BME Vegyészmérnöki Karán. 1971-ben vízellátás-csatornázás egészségügyi szakmérnök, 1973-ban műszaki doktor. 1960 óta az OKI vízügyi, majd vízhigiónós osztályán dolgozik, 1973 óta a vízkémiai laboratórium vezetője. Vízvizsgálati módszerek kidolgozásával, szennyvíztisztító _ berendezések felülvizsgálatával foglalkozott. Jelenleg fő működési területe: KÖJÁL-laborok szakmai felügyelete, víz- és szennyvíztisztító berendezések higiénés minősítése, ivóvízben előforduló vegyi szennyezések felderítése és értékelése, ivóvízminősógi normák felülvizsgálata, vízfertőtlenítés. KARPÁTI ZOLTÁN 1973-ban végzett az ELTE TTK vegyész szakán. Az egyetem elvégzése ótaaz OKI vízkémiai laboratóriumában dolgozik. 1979-ben a BME Környezetvédelmi szakán környezetvédelmi szakmérnöki diplomát, majd 1983-ban ugyanott egyetemi doktori címet, szerzett. Fő működési területe a víztisztítási technológia, ezen belül is elsősorban a vízfertőtlenítéskor keletkező szerves nyomszennyező anyagok vizsgálata gázkromatográfiás módszerrel. A szerzők a Hidrológiai Közlönyben 1981-ben megjelent tanulmányukkal 1982-ben elnyerték a Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjat.
