Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - Liebe Pál–Mike Károly–Székely Ferenc: Az Alföld törmelékes mendenceüledékeinek tagolása és nyomásállapotának jellemzése
LIEBE P.— MIKE K.—SZÉKEFLY F.: Az AlfülcI törmelékes medenceüledékei 333 tájegységei és agyagos homokból állnak. A „zsíros" agyagok csak lencsékben fordulnak elő. A pleisztocén összlet felső szintje (1) az Alföld DKi sarkában egyetlen sáv mentén éri el a 400 m körüli mélységet, egyébként a süllyedékben 100—200 m körüli a fekümélység. Hévízek szempontjából tehát meddő. 2.2 A Duna—Tisza köze—Jászság—Berettyó-vidék hévíztároló rétegeiről már a dél-alföldi süllyedékbe vezető medervonalakkal kapcsolatban szóltunk, de itt kell megemlítenünk azt a kisebb siilylyedéket, amely Szolnok—Tiszavasvári vonalában alakult ki és a Berettyó menti kisebb beszakadást, mely a felsőpannonban töltődött fel. A homok %os részesedése DK-felé nő és a 70%-ot is eléri, a közbetelepülések homokos agyagok és agyagos homokok. A felső szinten és a felsőpliocénben a homokrétegek ritkulnak és vékonyodnak. 2.3 A Nyírség hévízföldtani vonatkozásban kevéssé van feltárva, így a mellékleteink is több bizonytalanságot tartalmaznak. A felsőpannon feküje a Nyírség alatt az 1000 m-t is eléri. Alsó szintje (7) agyagos kifejlődésű. Az alsó szint felső részén finom és apróhomokos rétegek vannak, de nem nagy vastagságúak. A közbetelepülések márgás agyagokból állnak. A középső szint a Szatmári-síkság felől homokosabb, a Nyírség közepe felé egyre agyagosabb, de 60% is előfordul, ami a tavak átfolyására utal. A Nyírségben nagy vastagságú agyagos összletek vannak a homokrétegek között, amelyek jól szigetelik az egyes vízadó összleteket egymástól. A felső szint Nyírbátor környékén agyagos kifejlődésű, a Szatmári-síkságon homokos, Debrecentől nyugatra, északra és délre pedig ugyancsak homokosabb. Debrecen táján és ettől ÉK-re a 10-15%os homok-részesedés valószínűsíthető, míg e gyengén homokos területtől É-ra és D-re egyaránt — vonalas elrendeződésben — a 40—50%-os részesedés is előfordul. A felsőpliocén itt általában agyagos, kőzetlisztes kifejlődésű, de az alsó-felső szint határán egy ÉK—DNy-i vonal mentén jó vízvezető homokos összlet alakult ki, amely nagv kiterjedésű. A Nyírség nyugati peremén 50—60% is előfordul. Utóbbi a Sajó—Hernád hordaléka lehet. A negyedidőszaki üledékek a Nyírségben hévíz szempontjából nem jöhetnek számításba. 3. A nyomásállapot numerikus számítógépi modellezése A Duna, az Északi-középhegység és az országhatárok által bezárt Nagyalföld hévíztároló rétegeinek modellezését az alábbiak szerint végeztük el: — A terület vízföldtani paramétereit, víztermelési adatait 10 km osztásközű EOY koordinátahálózatos 100 km 2 területű háló-elemek átlagában, a rétegek nyomásállapotát a hálóelemek csúcspontjaiban számítjuk; — A vizsgált terület porózus vízadói függőleges metszetben összesen 7 nagyobb vízvezető összletre, illetve szintre tagolhatok, ebből az alsó 4—5 szint hévíztároló. Az előbbiekben ismertetett szinteknek az elterjedése nem folytonos, az üledékképződés, illetve az erózió és tektonika következtében megfigyelhető rétegkimaradások miatt az üledékképződés sorrendje szerint a nem szomszédos rétegek is geometriai, valamint hidraulikai kapcsolatba kerülhetnek. A fenti adottságok figyelembevételével a hidraulikai szimulációs modell kialakításához az alábbi feladatokat kellett megoldani: a) A. hálóelemek méretei, valamint a hidrogeológiai paraméterek stb. ismeretében meg kellett határozni a számítási időlépcső fizikai és matematikai korlátait. Túlzottan kis időlépcső esetében ugyanis a rácspontok sűrítése szükséges, ami maga után vonja a számítógépi feldolgozás idejének számottevő növekedését. b) A nagy, 10 km-es térdifferenciák miatt az egyes 30—50 km-t meghaladó átmérőjű depressziós tölcséreket viszonylag kevés számú csomópont fedi le. Ennek következtében olyan fokozott pontosságú numerikus módszerekre volt szükség, amelyek az ilyen durva felosztás mellett is a mérési adatokkal összehasonlítható eredményt adnak. c) A numerikus eljárással meg kellett oldani a szabálytalan rétegződés által okozott topológiai problémákat. Fentiek miatt az algoritmus- és programfejlesztés első lépéseként a 6 csomópontos, blokk-középpontos differenciamódszer helyett az ugyancsak 6 csomópontos, de sarokponti differenciamódszer alkalmazása mellett döntöttünk. (Az országos víz-
