Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - Déri József: A vízgyűjtőterületi növénytakaró-változás hatásai a tápanyagok kimosódására
326 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM hez jutunk. Az összefüggés szorosságát r — + 0,93 korrelációs tényező jellemzi: JV = 4,11 -S°' 2 i -CJ' 2 7: -Q°' 2 2X Xexp •(o, 84 S í S — 1,97 Sn „ So 2 4-0,82 3 (2) S S j ahol: N = átlagos évi összes nitrogén hozam, t/év, C! = átlagos évi lebegőanyagtartalom, t/év. A (2) összefüggésben alkalmazott többi betűjel megegyezik az (1) összefüggésben szereplővel. Az (1) és a (2) hatásfüggvényekben szereplő növényborítottsági tényezők illesztési paraméterei nagyfokú hasonlóságot mutatnak: a szántott területek, a rét és a legelőterületek növelésével együtt nemlineáris mértékben növekszik a felszíni lefolyás, illetve a vízfolyások által szállított összes nitrogén, az erdőterület növelése ezzel ellentétes hatást vált ki. Szemléltetés céljából a 2. ábrán tüntettük fel a legjellegzetesebb változók közötti kapcsolatot leíró görbét (néhány rögzített paraméter figyelembevételével). Az N ~ függvény szerkesztésekor feltételeztük, hogy S 3 = 0. A 2. ábra alapján, a ta pasztalati tényekkel összhangban szembetűnő a növényborítottsági arányváltozás jelentős szerepe az összes N alakulása szempontjából. Megállapítható, hogy az erdős területek (SJS) növekedésével számottevő mértékben csökken az átlagos évi összes N hozama. A vizsgált vízgyűjtőterületek nagyobb hányada esetében S 3 (legelő, rét terület) is jelentős tényező a növényborítottsági arány alakulása szempontjá0 0,1 0,2 0,3 OA 0,5 0,6 0,7 0,8 OS 1,0 S 1,0 0,9 0,8 0,7 06 05 0,4- 03 0,2 oj 1 2. ábra. A vízgyűjtőterületi növényborítottsági arányváltozás hatása a növényi tápanyaglemosódásra ból. Ez azt jelenti, hogy a 2. ábrán feltüntetett görbe csak parciális hatásokat tükröz, ennek ellenére jól érzékelteti a vízgyűjtőterületi növényborítottság-változás fontos vízminőségalakító szerepét. Növénybor ítottság—összes foszforhozam hatásfüggvény A vízfolyások által szállított összes foszfor (P) és a vízgyűjtőterületek növényborítottsági aránya közötti kapcsolatokat az alábbi (3) összefüggés írja le: P = O,13-£°. 3 1-CO,3O.0O,2 7> < X exp^l, ,26 2,1 8' S S 2 +0,99 8' S (3) A (3) összefüggésben alkalmazott jelölések megegyeznek a (2) képletben szereplőkkel. A változók közötti összefüggés szorosságát +0,90 korrelációs tényező jellemzi. Az összefüggés szorosságát tovább javítaná az urbanizált területrészek figyelembevétele és a vízminőségi mintavételezési gyakoriság további növelése az árvizes időszakokban. A vízgyűjtőterület növény bori tottsága és a vízfolyások átlagos évi összes foszforszállítása közötti összefüggést a 2. ábrán feltüntetett görbe szemlélteti. Szembetűnő az, hogy aP és az N hozamok rohamos mértékű növekedése 50%-nál kisebb (SJS < 0,50) mértékű erdőborítottság esetében alakul ki. 0,1 002 0,030,04 006 0,060,1 0,2 0J 0,4 0,6 0* 1,0 Mért adatok, [t/km'-év] 3. ábra. Összefüggés a mért és a számított növényi tápanyag-kimosódás között A vízgyűjtőterületi növény takaró változás vízminőségmódosító hatásait analitikus formában leíró (2) és (3) jelű hatásfüggvényekkel számított fajlagos értékek és a mérési adatokból meghatározott értékek összehasonlítását a 3. ábra tartalmazza. Ezek alapján megállapítható, hogy a vizs-
