Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - Déri József: A vízgyűjtőterületi növénytakaró-változás hatásai a tápanyagok kimosódására
324 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM A jelen tanulmány célja az, hogy megfogalmazzunk olyan többváltozós, nemlineáris hatásfüggvényeket, amelyek kapcsolatot teremtenek a vízgyűjtőterületi jellemzők (területnagyság, növényborítottság), a hidrológiai jellemző (lefolyás) és a növényi tápanyagkimosódás között, és alkalmasak a mezőgazdaságilag művelt vízgyűjtőterületekről származó növényi tápanyagveszteségek becslésére (Déri, 1986). A tanulmány céljának részét képezi a növényi tápanyagkimosódási együttható meghatározása a légköri eredetű és a műtrágyázásból származó növényi tápanyagbevétel figyelembevételével. Alapadatok A vizsgálathoz a Balaton felszíni vízgyűjtőrendszerének részét képező 19 vízgyűjtőterületet választottuk ki 10,8 km 2-től 2622 km 2-ig terjedő tartományban. Az egyes vízgyűjtőterületek erdőborítottsági mértéke tág határok között változik: 16,2%-tól 57,8%-ig terjed. A rét- és legelő-borítottsági arány 0—30,6% között, a szántott területek mértéke 13,0% és 58,8% közötti értékkel jellemezhető. A mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított területeken a műtrágyázott földekre az 1970-es években 200 kg/ha, az 1980-as években több mint 300 kg/lia hatóanyagot használtak fel. A hidrometriai szelvényekben rajzoló vízmércéket üzemeltetnek. A rendszeresen végzett vízhozamméréseket általában heti gyakoriságú vízmintavételezések egészítik ki. A vízminták kémiai analízisét egységes laboratóriumi módszerekkel végzik. Az árvízi időszakokban a vízmintavételezés gyakoriságát megnövelik. Ily módon rendelkezésünkre állnak a geomorfológiai, a hidrológiai és a vízminőségi mérési adatok, illetve adatsorok, amelyeket a jelen tanulmányban felhasználtunk. A vizsgálathoz felhasznált vízhozam- és vízminőségi adatsorok az 1975-től 1984-ig terjedő 10 éves időszakra vonatkoznak. Ezt az időszakot víz járási szempontból reprezentatívnak tekintjük: aszályos és vízben gazdag évek, meleg és hűvös nyarú évcsoportok egyaránt előfordultak, a lefolyás tízéves átlagai jól közelítik a sokévi átlagokat. A vizsgált vízgyűjtőterületek nagyságától és vízjárási viszonyaitól függően a tízévi átlagos vízhozamok 0,01 és 7,320 m 3/s közötti értékekkel jellemezhetők. A vízgyűjtőterületek sokévi csapadékátlaga 620—710 mm. A csapadék területi változékonyságának hatásait a jelen tanulmányban közvetlenül nem vizsgáljuk; feltételezzük, hogy ez a változékonyság az átlagos évi vízhozamok területi eloszlásának figyelembevétele révén érvényre jut. A vizsgálathoz felhasznált alapadatokat az 1. táblázat foglalja össze. Ez a táblázat az eredetileg vizsgált 19 vízgyűjtőterület közül csupán tizennégyet tartalmaz. A bánya- és szennyvízzel aránytalan mértékben terhelt kisvízfolyásokra vonatkozó adatokat a következő fejezetben szereplő hatásfüggvények illesztési paramétereinek a meghatározásához nem használtuk fel. Tapasztalataink szerint a növényi tápanyagkimosódást jellemző vízminőségi alapadatok (N, P) reprezentativitása szempontjából számottevő tényező a vizek (csapadékvíz, talajvíz, felszíni víz) 1. táblázat Vízrajzi, hidrológiai és vízminőségi alapadatok Víz- Víz- összes összes q Vízfolyás gyűjtő S^ntó Erdő j ^ hozam lebegő-nitro- 8 S^ S terület Sj/S iS,/S Q anyag gen S, km 2 a / ra'/s C„t/év N,tlév ''l é v * * ******* ** Zala 2622 0,49 0,25 0,17 7,320 9850 938,0 100,3 Lesence 83,5 0,13 0,53 0,31 0,088 67 5,2 0,44 Világos 53,1 0,51 0,44 0,00 0,118 95 16,0 0,29 Nyugati öv. cs. 622 0,52 0,30 0,13 1,488 1366 120,7 20,14 Keleti Bozót 251 0,63 0,23 0,07 0,502 497 62,7 5,29 Tetves 116,8 0,57 0,24 0,14 0,211 348 28,8 2,38 .Tamai 59,0 0,53 0,32 0,10 0,113 85 6,9 0,80 Nagymetszés 87,7 0,59 0,30 0,05 0,144 265 16,8 1,48 Burnót 76,9 0,46 0,16 0,30 0,160 116 23,6 0,55 örvényesi 23,9 0,34 0,29 0,24 0,085 102 19,2 0,40 Csopaki 14,2 0,40 0,54 0,02 0,011 36 4,4 0,23 Vörösberényi 10,8 0,52 0,43 0,04 0,013 15 8,5 0,37 Lovasi 49,0 0,43 0,52 0,02 0,063 130 11,9 0,27 Endrédi 23,0 0,53 0,43 0,01 0,054 75 8,3 0,85 Megjegyzés: (*) A növényborítottsági adatok közelítő értékek: az urbanizált és egyéb térségekre vonatkozó pontos adatokat nem tartalmazzák. (**) Az 1975/1984. évtizedre számított átlagok. A tápanyagkimosódást jellemző vízminőségi adatok tájékoztató jellegűek, alábecslést tartalmazhatnak, ami az árvízi időszakokban alkalmazott vízmintavételezési gyakoriság elégtelenségével magyarázható egyes kisvízfolyások (pl. a Csopaki séd, Vörösberényi séd,... esetében.
