Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - Heinz Schiller: A Duna-medence Hidrológiai Monográfiája
314 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM 7. ábra. Két dunai vízmérce-szélvény évi nagyvízhozamainak eloszlásfüggvénye az 1931—70. évi és a teljes észlelési sorozat alapján szelvényekben e hivatalos értékek és az általunk számított NQ l0 0 értékek jelentősen eltérnek egymástól. Ezzel kapcsolatban hasznosnak tűnik, hogy ezen a helyen — a Monográfia tartalmán túlmenően is — két NSZK-beli dunai vízmérce-szelvény, Regensburg és Achleiten példáján megvilágítsuk az ilyenfajta eltérések okait. A 7. ábrán mindkét vízmércére megadtuk mind az 1931—1970 időszak, mind pedig a teljes hosszú észlelési időszak évi nagyvízhozam-adataiból előállított tapasztalati eloszlásfüggvényeket. A Regensburg-i szelvényben az 1931—1970. évi idősor statisztikai feldolgozásából az empirikusan felrakott sokaságot viszonylag jelentősen meghaladó NQ l0 0 érték adódik. A kép viszont alapvetően megváltozik, ha az 1845—1982 idősor évi nagy vizeit tekintjük ós keletkezés ill. előfordulás szerint osztályozzuk: Mind az öt legnagyobb (2500 m 3 •s1-ot meghaladó) árvíz a múlt században vonult le. Mindegyikük téli árvíz. A második csoportból, a 2000 és 2500 m 3 -s _1 közötti 12 árvíz közül 5 ismét csak a múlt században fordult elő, s az utóbbiak közül 4 ismét csak téli árvíz volt. E második csoport árvizeiből az 1931—1970 időszakban csak 5 fordult elő, s ezek közül 3 nyári árvíz volt. A 2000 m 3 s1-nál kisebb árvizek végül a nyári ós téli árvizek tarka egyvelegéből állnak össze (Schiller, 1977). Kicsit más a helyzet az Achleiten-i vízmérce-szelvényben, aholis egy „idegen érték'" (az 1954. évi árvízé) még az 1931—1970 idősorból számított A TQ 100 értókét is meghaladja. Az 1861—1982. évi hosszú idősorral való összevetés igazolni látszik az említett „idegen érték" jelezte tendenciát, hogy t. i. NQ l0 0 értókét nagyobbra célszerű felvenni, mint amekkora a 40 éves sorozatból számítható. Egyébként ebben az adatsorban a legnagyobb árvizek, az alpesi hatás következtében, zömmel nyáron fordultak elő. A két vizsgált szelvény esetében tehát 40 évesnél hosszabb észlelési sorokat kell feldolgozni ahhoz, hogy az árvízi események reprezentatív mintájáról beszélhessünk. Az is nyilvánvaló, hogy egymástól nagyon eltérő eredetű árvizek is előfordulhatnak. Ezért összehasonlítási ill. ellenőrzési jellemzőkként még előállítottuk a dimenziómentes NQ X:KNQ értékek eloszlásfüggvényeit (8. ábra). E segédeszközöknek a folyók mentén, sőt egy-egy régión belül előforduló ritka árvizek meghatározására való alkalmazhatóságára a Monográfiában azonban csupán utaltunk. A Monográfia céljára elvégzett árvízelemzés kritikus átvizsgálása azt sejteti, hogy néhány további vízmérce-szelvény esetében a feldolgozott 40 éves adatsor reprezentativitása és homogenitása ugyancsak kérdéses. 4.6 Kisvízi viszonyok Az 1931—1970 időszakban a Duna-medencében több határozottan kirajzolódó kisvízi periódus is előfordult, pl. 1947-ben és 1953/54-ben. A kisvízi viszonyokat ugyanazokkal a statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, mint az árvízi esemé-
