Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Barabás Imre–Kardos László–Krolopp Endre: A Cegléd-10/a jelzésű nagy átmérőjű vízkutató fúrás földtani és őslénytani értékelése

292 HIDROLÓGIÁT KÖZLÖNY 1986. 6«. ÉVF., 4—5. SZAM földi Mollusca-faunát tartalmaztak. A vízi fajok zöme álló és lassan folyó vízben egyaránt megtalál­ható. A mélységköz felső mintáiban egy folyóvízi faj is előfordul. A százazföldi csigafauna nyílt ve­getációjú területre és a maival kb. megegyező klí­mára utal. A mélységköz felső mintáinak faunája valamivel hűvösebb klímát jelez, mint az alsóké. Rótegtani szempontból lényeges, hogy a 38—40 m, 42—44 m, ill. 44—46 m közötti mintákból a Planorbis planorbis fajnak olyan morfológiai alak­ja is előkerült, ami az eddigi fúrások alapján idő­sebb pleisztocént (Alsó Bihari + Villányi) jelez. En­nek alapján a rétegsor 40 m körüli mélységtől le­felé idős pleisztocén korú lenne. Ez a határ a me­denceperemektől távolabbi alföldi területeken az eddigi adatok alapján 70—80 m körül van [3]. 50—86 m közt faj- és egyedszámban szegény vízi és szárazföldi fauna található. Több minta eseté­ben folyóvízi üledékképződés valószínűsíthető. 2. táblázat A fúrás kvarternél idősebb Mollusca-faunája tc C3 a 1 tc c te 00 1 to Ol C: ra + Limnocardium oohetophornin (Brus.) + Linmocardram cf. pelzelnj (Brus.) + Limnocardium cí. szabói (Lörenth.) + + Limnocardium Bp. indet. + Monodachna cf. simplex (Fusch) + Prosodacna sp. indet. + Prosodacna sp. indet. (közepes) + Congeria cf. triangularis Partsch + Congeria sp. indet. + + üreissena sp. indet. + + Unió sp. indet. + + Pisidium sp. indet. + Valvata puchella (Stud.) + + Valvata sp. indet. + Viviparus sadleri (Partsch) + Bihynia brusinai Halav. + + Bihynia leaclii (Shepp.) Bihynia sp. indet. + + Bihynia sp. indet. (operculum) + Hydrobia syrmica Neum. + Hydrobia slavonica Brus. 4. Micromelania laevis (Brus.) + Prosostlienia eburnea Brus. + Prososthenia sturi Brus. + Prososthenia sp. indet. + Pyrgula incisa (Fuchs) + + Pyrgula sp. indet. + Melanopsis fuchsi ííeum. + + Carycliiopsis sp. Indet. + + Lymnaea sp. indet. + Lymnaeidae indet. + + Stagnicola sp. indet. + + Planorbarius cf. corneus (L.) + + Anisus sp. indet. + Uyraulus tenuis Fuchs + + Succinea oblonga Drap. + + Azeca cf. tridentiformis Oottsch. + Clausiliidae indet. + + I.imacidae indet. 4­+ Helicigona ( —Klikia)cf. pontica (Halav.) + + Mesodontopsis sp. indet. + + Helicidae indet. + + Héjtöredékek + = felsőbb szintekből bemosott példányok A szárazföldi fajok melegigényesek. 66 m-től lefelé a ,, Viviparus böckhi szint" néhány faja is előfor­dul, biztosan jelezve az üledék idős pleisztocén voltát, 86—108 m közt általában folyóvízi fauna talál­ható néhány melegigónyes szárazföldi faj kíséreté­ben. A 106—108 m közti mintából a Viviparus böckhi is előkerült. 108—180 m közt igen szegényes a fauna, a min­ták több esetben faunátlanok, vagy csak meghatá­rozhatatlan héjtöredéket tartalmaznak. A mala­kológiai anyag a legtöbb esetben Bithynia-oper­culumokból áll, ezért valószínű, hogy a héjak utó­lagos oldódás során semmisültek meg. 180—218 m közt a fauna több esetben a felsőbb, fiatalabb szintekből származó csigahéjakkal ke­vert. A két különböző korú anyag megtartási álla­pota eltérő, így legtöbbször különválasztható (Isd. 1.és 2. táblázat). Ezt figyelembe véve a szakasz mintái több esetben faunátlanok, általában pedig csak Bithynia operculumokat tartalmaznak (utó­lagos kioldódás?). 218—266 m közt a minták pleisztocénnél idő­sebb, főleg szárazföldi, részben édesvízi faunát tartalmaznak. Több esetben nagyobb mennyiségű szenesedett növényi maradvány volt az iszapolási maradékban. Aránylag magas a faunátlan minták száma is. 266—290 m közt részben faunátlan, ill. felső­pannóniai elegyesvízi faunát tartalmazó minták találhatók. Az utóbbiakról Korpásné Hódi Margit a következőket állapította'meg: „A Mollusca-fauna összemosott. A Prosodacna-s és a Monodacna simp­lex — Pyrgula incisa felső-pannóniai csökkent sós­vízi Mollusca paleoasszociációk összemosottan e­gyütt találhatók Limax, Succinea sp. szárazföldi csigákkal, s csaknem valamennyi mintában talál­hatók genusra sem határozható Gastropoda-töredé­kek, melyek az előbb jelzett két csökkent sós vízi paleoasszociációkban idegenek. Hogy csupán parti összemosásról van-e szó, vagy későbbi áthalmozás­ról, a faunakép alapján nem dönthető el. A csök­kent sósvízi fauna erősen töredezett és koptatott, a kőzetbe záródás előtt hosszabb ideig tartó szállí­tást szenvedett." A minták malakológiai vizsgálata alapján meg­állapítható, hogy az anyag általában megbízható, fuanakeveredés aránylag ritkán fordul elő és ez esetben is legtöbbször elválasztható az eredeti ős­maradvány anyag a hozzákeveredett fiatalabbtól. 4. A fúrás gerinces maradványai A 141 db minta közül 33 tartalmazott gerinces maradványokat, összesen 292 darabot, amelyek közül 129 db (44%) volt alkalmas közelebbi meg­határozásra. A Cegléd 10/a sz. fúrás, s az alkalma­zott mintavétel minden korábbinál gazdagabb ge­rinces anyagot szolgáltatott. Az egyes minták ge­rinces maradványai az alábbiak: 12— 14 m Myodes sp. 1. M. fr. 24— 26 m Arvicolidae ind., 1. I. fr. 32—• 34 m Macromammalia ind., 1. fr. 34— 36 m Macromammalia ind., 1. fr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom