Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Kontur István: Sztochasztikus fedőréteg modellek a talajvízállás előrejelzésére

KONTUR I.: Sztochasztikus fedőréteg modellek 253 Az_ z 7Ü~ m-At ' (Megjegyezzük, hogy q a Courant számmal azonos.) 5. Példa Példaként a Kewleres községben lévő 288-as szánni kutat választottuk a havi vízállások előrejelzésére. A folytonos állapotú diszkrét idejű Poisson modellt választottuk. Az 1939—65-ig terjedő adatok alapján megállapítottuk a havi talajvízállások megváltozásának (Azt) éves menetgörbéjét. Ugyancsak előállítottuk havi csapadék-összegek sokéves menetgörbéjét Fegyvernek állomásra és a Kunhegyes állomásra vonatkozó havi kádpárolgások éves menetgörbéjét. Az átlagos éves csapadékösszeg P = 520 mm volt, az átlagos éves párolgási összeg JJf = 851 mm volt. Feltételezve, hogy a csapadék és az evapotranspiráció egyensúlyban van, a kádpárolgási adatokat megszoroztuk 520/851-gyei, hogy evapotranspirációs értéket kapjunk. Az E(t)—P(t) kiilönbség-menetgörbét összevetettük a Az, menetgörbével. (Feltételeztük, hogy beszivárgási és párolgási folyamatok azonos jelleggel zajlanak le.) A két menetgörbe egymástól való távolsága átlagban 18 nap volt. így í = 0,6 hónap, At— 1 hónap alapján: X — t/At — Ofi. Ez azt jelenti, hogy az átlag talaj víz mélységet z — 2 m-nek felvéve v % 0,111 m/nap-ra és 7^ = 0,1848 m

2/nap-ra adódik. Az 1964 és 1965. évekre rendelkezésre álló kádpárolgási adatok és csapadék adatok alapján számítottuk P;—Ki idősort. A kádpárolgási adatokat bearányosítottuk a sokéves átlag alapján (520/851), valamint a téli időszakban a hó alakjában hulló csapadékot az olvadási időszakra helyeztük át. A (29b) képlet szerinti számítás alapjául szolgáló Poisson magfüggvény az alábbi volt: 5 6 0.00035 0.00003 A számított és mért adatok 1964—1965. évi sorozatának egybevetéséből a hézagtényező n = 0,21-re adódott. (A kútfúrás adatmegjelölése szerint a talaj homokos iszap, agyagos iszap.) A Pj—Ei idősort, valamint a mért és számított talajvízállás idősort a 2. ábrán rajzoltuk meg. Az 1964. márciusával indított számítás meglehetősen jól követi a mért értékeket, annak ellenére, hogy több közelítéssel is éltünk: a menetgörbékből elemeztük ki az időkésleltetést és azt is az egész évre egyformának vettük, nem számoltunk a talajvíz mélység változásával, nem ismertük a tényleges beszivárgási és tényleges evapotranspirációs adatokat. Köszönetnyilvánítás: Az ebben a cikkben leírtak sokban támaszkodnak a VGI részére 1980-ban készített ,,A fedőréteg vízháztartásának vizsgálata" című tanulmányra, amely Dr. Zsuffa István előrelátó intenciója alapján kapcsolódott a Vízgazdálkodási Keretterv: Hazai eredetű vízkészletek Jeltárásának munkájához. Irodalomjegyzék Kontur, I. (1973): Groundwater system as a stochastic system. International Symposium on Development of Ground Water Resources. Madras (Tndia) Proceedings Volume 1 pp. 59—68. Kontur, I. (1975): A hidrológiai körfolyamat sztochasztikus modellje. Hidrológiai Közlöny pp. 77—-82 Kontur, I. (1977): A lefolyás általános lineáris kaszkád modellje. Hidrológiai Közlöny pp. 404—412. Kontur, I. (1980): A fedőréteg vízháztartásának vizsgálata, BME, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Kutatási jelentós (Kézirat) Kontur, I. -S. Ambrus (1981a): Random walk models applied in water resources management. IFIP, Working Conference. Roma Kontur, I. (1981b): A fedőréteg szerepe a hidrológiai körfolyamatban MHT. II. Országos Vándorgyűlés. Pécs 11. kötet. pp. 48—57. i= 0 1 2 3 4 hi= 0.54881 0.32929 0.095/8 0.01976 0.00296 2. <íbra. Talajvízállás előrejelzése a csapadék és párolgás idősorok alapján