Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Molnár György: A talajvíz függőleges vízforgalmának számítása talajvízszint-észlelési adatokból

246 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1086. 66. ÉVF., 4—5. SZAM A középső kút peremmagasság-hibáján kívül külön-külön mind a négy szélső kút és az áramlási irány szerint felső és alsó két kút együttes peremmagasság hibájának hatását is kiszámítottuk. A 17. ábrán bemutatott idősor bizonyítja, hogy a szélső kutak esetében 1—1 cm-es hiba még kismértékű függőleges vízforgalom eltérést okoz. Összefoglalva megállapítható, hogy a talajvízszint észlelő kutak 'peremmagasságának meghatározását gondosan kell végezni. Különösen fontos az egyes kutak egymáshoz viszonyított magasságának pontos meghatározása, amelyet lehetőleg szintezéssel legalább 1 cm pontosan kell elvégezni. Itt jegyezzük meg, hogy a kutak pereinmagasságának meghatározásánál elkövetett hibához hasonló hibát eredményez az is, ha az úszós-ellensúlyos műszerrel végzik a vízszint észlelést ós a műszer hibásan van beállítva, vagy a vízszintváltozás irányváltozásoknál nagy a tehetetlenségből adódó „műszer-lomhaság". Tehát az ilyen műszerekkel végzett észlelésnél rendszeresen ellenőrizni kell azok helyes működésót. 7. Javaslat a kútcsoportos talajvízszint észlelési adatok felhasználására Egy adott talajhasáb — amely a talajvíz szintje alá lenyúlik — egyszerűsített vízforgalma a következő egyenlettel írható le Et=Gk±AW+Etv-Btv±Q

t±Qtv±V,±Vtv (7) ahol Et — a talaj hasáb evapotranszspirációja [mm/d], Etv — a talajvízből történő vízkilópós [a talajvíz evapotranszspirációja, kiadása, mm/d], A W — a talajhasáb nedvességtartalom változása [mm/d], Oh — a hatékony csapadók [mm/d], Btv — a talajvízig történő beszivárgás [mm/d], Qf — a felszíni lefolyás [mm/d], Qtv — a talajvíz oldalirányú áramlása [mm/d], Vf — a felszíni tározódás [mm/d], Vtv — a felszín alatti kétfázisú tározódás [mm/d]. A fenti egyenletet átgondolva, a kútcsoportos talajvízszint észlelési adatokkal a következő feladatokhoz nyerhetünk információkat: — Elengendően hosszú időszak (15—20 év) adataiból megszerkeszthető a vizsgált terület vízháztartási jelleggörbéje. Meghatározható a talajvíz függőleges vízforgalmának eredője, amely megmutatja, hogy éves, vagy többéves átlagban a beszivárgás, vagy a párolgás értéke a nagyobb, ebből pedig következtetni lehet a sóvándorlás irányára, amely esetleg káros lehet a talaj termőképessége szempontjából. — Talajnedvesség- és csapadékméréssel kombinálva meghatároható a kútcsoport hatásterületén lévő vegetáció tényleges evapotranszspirációja. 8. Összefoglalás A kútcsoportos talajvízszint észlelési adatokból számítható a talajvíz függőleges vízforgalma. Tanulmányunkban ismertettük a kútcsoportok elhelyezésének főbb alapelveit. Az elvégzett vizsgálatok eredményei röviden a következők: — A függőleges vízforgalom egyenlegének mérése során elegendő a 14 napos észlelési időintervallum is. — A talajvízig történő beszivárgás és a talajvízből történő párolgás részeredmények mérésekor a rövid időszakú talajvízszint-ingadozás mértékétől függően 1—7 napos észlelési időintervallumot kell választani. — A kútcsoport területén érvényes szivárgási tényezőt és szabad hézagtérfogatot a rendelkezésre álló eszközökkel gondosan kell meghatározni. — A kútcsoport egyes kútjainak egymáshoz viszonyított magasságát szintezéssel, lehetőleg mm pontosan kell meghatározni. A gondosan észlelt talajvízszint adatokból jól használható függőleges vízforgalom adatokat nyerünk, amelyek széles körben felhasználhatók. Felhasznált irodalom Kovács Gy. (1977): Nagy síkságok különleges hidrológia

1 adottságainak jellemzése. Vízügyi Közlemények. 1977/4. Major P. (1972): Talajvízháztartási jellemzők meghatározása. VITUKI összefoglaló jelentés. Bp. Major P. (1974): Síkvidéki erdő hatásának vizsgálata a talajvízpárolgás és a tényleges beszivárgás folyamataira. Hidrológiai Közlöny. 1974/6. Major P. (1975): Étude des Processus de 1' Evaporation de la Nappe d'Eau Phóatique et de 1' Infiltration Efficace aux Terrains d'Etude. Possibilitós de la génóralisation des Résultats. Proceedings of the Tokyo Symposium. Major P. (1979): Vízkitermelés hatása a talajvízháztartásra. MHT Országos Vándorgyűlés. Keszthelyi május 17—18. Molnár Gy. (1979): A talajvíz függőleges vízforgalmának vizsgálata a Fehértó-Majsai kísérleti telepen. Tudományos Szemle. VITUKI közlemények. 17. sz. Bp. Kézirat beérkezett: 1984. Átdolgozás beérkezett: 1986. július 20. Közlésre elfogadva: 1986. szeptember 21. V:' Abstract: Calculation of the vertical water-circulation of the groundwater based on observation data of groundwater — level Gy. Molnár The quantity of groundwater is highly determined by the vertical water-circulation of groundwater except for in the coastal region of surface waters. The vertical water-circulation of groundwater — influenced by quickly changing hydrometeorologic factors and also by the rather quickly altering vegetation — can be examined as a non-steady process only. The solution of the Boussinesq equation — describing the non-steady groundwater movement in the most generalized way — gives as a result a single finite differencia