Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Dr. Kelemen László–Krause Attila: Ipartelepek vízgazdálkodásának rendszer-tervezése

Dr. Kelemen L.— Krause A.: Ipartelepek vízgazdálko dása Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám 23 Egy hűtővíz rendszer akkor van egyensúlyban, ha a HCO7-CO7-+H + összefüggés alapján karbonát kiválás nem alakult ki, illetve nem uralkodik olyan hidrogénion kon­centráció (pH) a vízben, amelyik káros korróziós folyamatokat eredményez (korróziós folyamatot nem csak a kedvezőtlen pH-érték, hanem más kémiai hatások pl. klorid-ion, oldott oxigén stb., biokémiai folyamatok, kedvezőtlen szerkezeti anya gok alkalmazása is eredményezhet). Az (5—8) egyenletek alapján levezethetők az egyensúlyi összefüggések a különböző szénsav formákra, vagy az egyensúlyi pH-ra kifejezve. A gyakorlatban a pH alapú számítást alkalmazzuk, a széndioxid formák alapján végzett számításhoz, annak értékeléséhez általában nem rendelkezünk megbízható szabad C0 2 mérési eredményekkel. A pH alapon történő egyensúly számítás lénye­ge, hogy a kalcium-ion koncentráció és a lúgossági adatok, valamint a hőmérséklet alapján meghatá­rozzuk a víz egyensúlyi pH értékét és azt össze­vetjük a vízben ténylegesen mért pH értékkel. Az egyensúlyi pH meghatározásánál az oldatban levő ionok módosító hatását célszerű figyelembe venni. A pontosabb megoldás tagonként figyelembe veszi az összes kation és anion mennyiségét [5] és ezek ionerősségével számolja a pH növelő korrekciós tényezőt. Közelítő megoldást ad [4] irodalom 1000 mg/l összes sókoncentráció alatti — zömében kalcium és magnézium tartalmú — vizek esetére, ahol a korrekciós tag az összes só­tartalmat veszi figyelembe. Az utóbbi összefüggés felhasználásával számít­ható egyensúlyi pH érték (pH e): OQOl 7jHe = ~273Tt 1>575 + 0,0126 *­- lg(Ca &-w) + 1.17 -lO-^'/T ahol: t =víz hőmérséklete (°C) Ca k = kalciumkeménység (nk°) m = lúgosság (mval/1) p —sótartalom (mg/l) Az egyensúlyi és ténylegesen mért pH össze­hasonlításával a korróziós vagy kőkiváló hajlam jellemezhető. A mért pH és a számított egyensúlyi pH különb­sége az ún. Langelier-telítési index (Lt) ^ = P Hmért-P H" a víz egyensúlyi állapotban van, ha Lt = 0, L, < 0 esetén a víz korrozív /y<> 0 esetén kőkiválásra hajlamos. A másik alkalmazott index a Ryznar-stabilitási index (It s); R a = 2 pH c — pH mér t a tájékoztató értékelés: R, = 4—5 erősen kőkiváló 5—6 gyengén kőkiváló 6—7 alig kőkiváló, vagy korrozív 7—8 korrozív 8—9 erősen korrozív. A stabilitási indexek csak a rendszer kőkiváló hajlamát jelzik, a tényleges folyamatokat, a lebom­lás mélységét a besűrűsödési tényezők eltérése mutatja meg (2) összefüggés. A kémiai egyensúlyok vizsgálata alapján meg­határozhatók azok a vízminőségi paraméterek, amelyek az adott körülmények között a technoló­giában a kőkiválás mentes üzemet biztosítani tudják, ez alapján megtervezhetők a szükséges vízkezelések is. A nagy hőterhelésű rendszereknél, vagy az adott recirkulációs rendszerben a jelentősen eltérő fal­hőmérsékletű hűtőfelületeknél, illetve a hálózat­ban az egyaránt elfogadható vízminőségi para­méterek beszabályozása nehezen biztosítható, ugyanis korrózió és kőkiválás egyazon rendszeren belül is felléphet. Hasonló problémákkal állunk szemben ha különböző korróziós tulajdonságú szerkezeti anyagok védelmét kell biztosítani. Ha a rendszer sajátosságaiból adódóan a pótvíz­vagy részáram-kezeléssel nem vagy csak nagy ráfordítással lehet a problémamentes vízellátást biztosítani, vizsgálni kell a hűtőkörök vegyszeres (inhibitoros) kezelését. 4 A végső döntés előtt azonban megfelelő labora­tóriumi és üzemi mérések, kísérletek végrehajtása szükséges. A technológiai, beruházási és üzemelte­tési kihatások figyelembevételével gazdaságossági számításokat kell végezni a döntések kellő alá­támasztására, a beavatkozások sorrendiségének eldöntésére. IRODALOM [1] Illés—Kelemen—Ollós: Ipari Vízgazdálkodás. VÍZ­DOK, Budapest, 1983. [2] Held, H. D.: Kühlwasser. Vulkan-Verlag Dr. W. Classen, Essen, 1970. [3] Sanks, Tt. I.: Water treatment plant design. Ann Arbor Science publishers, Inc. 1978. [4] Kljacsko, V. A.— Apelcin, E. E.: Természetes vizek tisztítása. 1968. VÍZDOK, Budapest. [5] Degremont Handbuch: Bauverlag GmbH. Wies­baden und Berlin. 1974. [6] Perry, J. H.: Vegyészmérnökök Kézikönyve. Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. [7] Danekwerts, P. V.: Gáz-folyadék eljárások. Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. System-design of the water nianacenipnt of industrial plants .Kelemen, L. — Krause, A. The rational or optimal water management of an industrial plant can be proved by thorough systems­investigations with due regard on the regional characte­ristics in water resources management, water quality protection and production-technological demand. Al­ternative model systems integrated by use of different base-models may determine the structure of a best model. Chemical, physical and biological processes of the water systems of industrial plants and all available external effects were analyzed by mathematical­statistical methods. Then, based on this information, the different methods for water treatment —suitable to satisfy production-technological and regional demand — were selected. Optimal systems-plans for the water management of industrial plants are accordingly the end-results of up-to-date technical-economical systems-investigations.

Next

/
Oldalképek
Tartalom