Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Kienitz Gábor: A termőréteg víz- és vízzel mozgó nitrogénforgalmának modellvizsgálata

KIENITZ G.: A termőréteg víz- és vízzel mozgó 223 ,,természetes iV-termelődósó"-nek meghatározásával és a talaj előző napi iV-kószletét ennek megfelelően módo­sítjuk. Ezután meghatározzuk a növényi N-fogyasztást (ügyelve arra, hogy a talaj .^-készletének legalább d hányada — amit 0,5-nek vettünk — maradjon meg), ós ezt levonva kapjuk meg a végső 2V-mórleget. Ezután az aznapi output kinyomtatható ós a következő nap számítási menete elkezdődhet; ós ez így megy, míg el nem érkezünk t n időponthoz. A modell kinyomtatott outputja a következő na­pi értékeket tartalmazza: csapadék, felszíni beszi­várgás, mélységi beszivárgás, ET és a gyökérzóna vízkészlete; továbbá a „természetes .^-termelő­dés", a növényi iV-fogyasztás, a mélyebb rétegek felé lemosott N, felszínről elmosott fejtrágya, vala­mint a gyökérzóna iV-készlete. A fenti számítási menetre FORTRAN nyelven készült program PROPER 8 számítógépre. 6. A DISNIT modell alkalmazása a Rakaca- és Tetves-vízgyűjtőkben 6.1 Az elvégzett vizsgálatok ismertetése A DISNIT modell segítségével a FAO project két minta vízgyűjtő területének egy-egy részvíz­gyűjtőjét vizsgáltuk. Ez a Rakaca-völgyben a Pamlényi-patak részvízgyűjtője, a Tetves-völgy­ben pedig a Somogybabodi részvízgyűjtő volt. Mindkét esetben rendelkezésünkre álltak az 1983. és 1984. termelési évekre a csapadék-sorok és trá­gyázási/műtrágyázási adatok, az elért terméshoza­mok, és mindazok az ismeretek, amelyekre a mo­dell inputjának megadásához szükségünk volt. A Pamlényi-patak részvízgyűjtőjében a vizsgált tábla 1983-ban búzával, 1984-ben pedig kukoricá­val volt bevetve. A Somogybabodi részvízgyűjtő­ben vizsgáltuk egy tábla három részét. Az első rész 1983-ban és 1984-ben egyaránt búzával volt bevet­ve, a második részre csak 1984-re volt adatunk (búzával volt bevetve), a harmadik részre pedig csak 1983-ra volt adatunk (búzával volt bevetve). 1. táblázat Az e kultivációs tényező függése a lejtési- és műve­lési viszonyoktői Művelési jellemzők Lejtő irányú szántás Lejtő irányú szántás és mélymű­velés, vagy szintvonal irányú szántás Szintvonal irányú szántás és mélyművelés, vagy sávos művelés Szintvonal irányú szántás, tarlómaradványokkal való gazdálkodás ós mélyművelés % lejtési kategóriák 0—5 5—12 12—17 =>17 1,0 0,6 0,3 0,1 1,4 0,75 0,4 0,2 1,8 1,0 0,6 0,4 2,0 1,3 0,8 0,6 A DISNIT modellt olyan számítási eszköznek te­kintettük, amely paramétereinek megfelelő beállí­tásával szimulálni tudja mintaterületeink adott időszakának víz/N-forgalmát az adott szintű me­zőgazdasági/vízügyi beavatkozások hatásait tük­rözve; utóbb pedig paraméter-változtatás segítségé­vel szimulálni tudja a víz/N-forgalmat más szintű mezőgazdasági/vízügyi beavatkozások hatásainak tükrözése céljából. E „beállítás", illetve „változ­tatás" szempontjából alapvetően két paraméter jön szóba, nevezetesen azok, amelyek a víznek a talajba való bejutásával, illetve onnan a növény­zet segítségével való eltávozásával függenek össze. Az egyik a (3/b) képletben szereplő e kultivációs tényező, amely szabályozza — pozitív, vagy nega­tív értelemben, — a talaj víznyelési kapacitását. Ennek értéke a terület lejtési- és művelési/meliorá­ciós viszonyaival áll összefüggésben. Kiindulva ab­ból, hogy sík területen normál (15 cm-es) szántási mélység mellett e = 1, megfelelő arányok feltétele­zésével állítottuk fel az 1. táblázatót a különféle vi­szonyok közötti e értékekre nézve. (E számított táblázatot a gyakorlati alkalmazások során nyert tapasztalatok alapján kell majd tökéletesíteni.) A másik a (8) képletben szereplő c, evapotrans­pirációt szabályozó tényező, amely adott talajféle­ség és növényfajta mellett állandónak tekintendő, illetve azokat együttesen jellemzi. Ennek értékét ismételt próbákkal lehet adott helyzetre meghatá­rozni a következő módon: A termelt növény gene­tikusan elérhető optimális Yd v ot terméshozamát adva meg a modellnek, az a (11) és (12) képletekkel ebből fogja számítani E p to téaNvtot értékét, tovább pedig utóbbiakból számítja a napi lehetséges eva­potranspirációs és nitrogén-fogyasztási értékeket. Ezeket az értékeket — a rendelkezésre álló víz­készletnek megfelelően — c fogja korlátozni. A pró­bálgatás célja annak a c-nek a megtalálása, amely mellett az ET és Ny értékek — 4., ill. 5. ábrák gra­fikonjai szerint — éppen azt a Yd terméshozamot adják, amit a területen ténylegesen elértek. Ha tehát adottak egy területen a termelési ós csapa­dók-, művelési- ós terméseredmény-adatok, akkor e-t beállítjuk az 1. táblázat szerint az adott helyzetben ott érvényes értékre, ós próbálgatással meghatározzuk az arra a talajra ós az akkor termelt növényre vonatkozó c értékét. A modell ekkor a meglévő helyzet víz/N-for­galmát szimulálja. Ezután mód van arra, hogy más művelési/meliorációs helyzeteket is szimuláljunk e változtatásával, miközben c-t megállapított állandó értékén tartjuk. A fenti meggondolásokból kiindulva vizsgáltuk meg a fejlettebb agrotechnika bevezetésétől várha­tó változásokat a talaj vízjN forgalmában. Az 1. táblázatra, építve a következő fejlesztésekkel fog­lalkoztunk és jellemeztük azokat e tényezőkkel. Pamlényi részvízgyűjtő: A területre általában jellemző lejtő irányú szántást tekintettük alaphelyzetnek (e = 0,6). Első lépcsőben feltételeztük, hogy vagy áttérnek a szintvonal-menti szántásra, vagy a lejtő irányú szántást megtartva, mélyművelóst vezetnek be (e = 0,75). Második lépcsőben feltételeztük, hogy a szintvonal-men­ti szántás általánossá válik és az fog párosulni mólyinű­velóssel, esetleg sávos műveléssel (e — 1,0). Végül har­madik lépcsőnek tekintettük az előbbi művelési mód igen magas szintre történő továbbfejlesztését, amikor a mélyműveléshez tarlómaradványokkal való gazdálko­dás is járul (e= 1,3). Somogybabodi részvízgyűjtő: A területre jellemző alaphelyzetet itt táblánként változónak tekintettük, így az 1. táblán e —0,75, a 2. táblán e —0,5 ós a 3. táb­lán e = 0,6 értékekből indultunk ki. A fejlesztéseket ezek után a fentebb részletezett lépcsők értelemszerű alkalmazásával, ós ezeknek megfelelő e értékek felvé­telével tételeztük fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom