Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
4-5. szám - Kienitz Gábor: A termőréteg víz- és vízzel mozgó nitrogénforgalmának modellvizsgálata
220 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. ÉVF., 4—5. SZAM pes. Ha viszont a talaj felszíne lejt, ez a víznyelési kapacitás nem használható teljesen ki; ugyanúgy, meliorációs beavatkozások segítségével a talaj e kapacitáson felül is képes vizet elnyelni. E meggondolások alapján vezettük be az ,,e" kultivációs tényezőt, és így a (3) képlet végső alakja a következő: (mm/nap) (3/b) A 2. ábra görbéinek jellegzetes pontjain át fektetett polinomokkal tettük ezeket számítógépes feldolgozásra alkalmassá. 4.2 Szivárgás a termőrétegből az alatta lévő talajrétegekbe A termőréteg tározóképességének felső határa a gravitáció ellenében a természetes vízkapacitás, azaz ha az FC%-kai jelzett diszponibilis vízkészlet teljes egészében jelen van. A termőréteg tehát W m^=DR FC_ 100 (111111) (4) vízmennyiségig tud feltelni (ahol DR a gyökérzónával azonosnak tekintett termőréteg vastagsága), az ezen felül érkező felszíni beszivárgás tovább szivárog lefelé: Ez a víz A T-t is visz magával: (mm/nap) Ni = bNs • Wt w (kg/ha/nap) (5) (6) ahol W a termőréteg vízkészlete, A T,y pedig készlete, míg b egy arányszám, amely a lefelé szivárgó víz iV-koncentrációjának arányát fejezi ki a termőrétegben maradó vízhez képest (0,7-nek vettük fel). 4.3 A növények evapotranspiráció ja A növények tenyészideje során — keléstől betakarításig -— evapotranspirációjuk mértékét alapvetően fenofázisuk határozza meg. Néhány növényre (búza. kukorica, tavaszi árpa, napraforgó) gyakorlati megfigyelésekre támaszkodva megszerkesztettük azokat az etn dimenziónélküli jelleggörbéket, amelyek megkísérlik ennek potenciális értékét leírni (3. áhra\ a számítások során e görbéket simuló polinomjaikkal helyettesítettük). 0,1 02 0,3 0A 0,5 as 0,7 0,8 OS 1,0 Fejlődési hányod 3. ábra A vízszintes tengelyen a növény tenyészideje van 10 részre felosztva, tizedenként 0-tól (kelés, illetve őszi vetésű növényeknél a tavaszi vegetáció-megindulás) l-ig (betakarítás). A függőleges tengelyen viszont hányadok vannak: adott fejlődési szakaszában a növény egy tenyészidő-tized alatt a jelleggörbe által megadott hányadát használja fel annak az ET^-nak, amit teljes tenyészideje során használ fel, ha korlátlanul áll rendelkezésre víz (a görbe alatti terület mérőszáma tehát 1). Adott esetben ped ig az etn görbét úgy illesztjük be elasztikusan a tenyészidő kezdeti és végső dátuma közé, hogy az alatta lévő terület 1 maradjon, s a róla ti időpontban leolvasott értékből számítjuk az evapotranspiráció potenciális értékét (a Pl index a növényfajtára utal). r,t0t ET v ot(ti) = ET etpi(ti) (min/nap) (7) Ez tehát az az evapotrancpirációs vízmennyiség, amit a növény igényel, és amit a talajban ténylegesen rendelkezésre álló víznek a hozzáférhetősége korlátoz. A korlátozás mértéke attól függ, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló víznek a mennyisége hogyan viszonylik a teljes diszponibilis vízmennyiséghez. Az előbbit W(íj-nek, az utóbbit Wmax-nak jelölve, és bevezetve a c „evaporációt korlátozó tényező"-t, az evapotranspiráció tényleges értéke a következő lesz: (*i) 1 LET l M{ti) (mm/nap) (8) ET (ti) — W„ Természetesen, az így számított érték nem haladhatja meg a rendelkezésre álló W(ti) értékét. A c tényező a talaj vízgazdálkodás és a növények kapcsolatára utal az evapotranspirációs folyamaton belül, így értékét adott talaj és rajta termelt azonos növény esetében állandónak kell tekintenünk (bizonyos határokon belül, tekintettel a figyelembe nem vett körülményekre). 4.4 A •növények nitrogén-fogyasztása A növények A r-felvétele -— sok egyéb tényező között — első sorban az egyidejű evapotranspirációtól függ, ha N kellő mennyiségben áll rendelkezésre a talajban. így adott pillanatban a növény N v fogyasztását közelítésképp arányosnak vehetjük a tényleges evapotranspirációval, az arányszám pedig a tenyészidő ETr'i össz-evapotranspi/ Pl / rációja és a tenyészidő Nv tot össz-nitrogénlogyasztásának hányadosa: Nv(k) M Pl iv Vtot ~WoT PI ET (ti) (kg/ha/nap) (9) Az így számított érték azonban nem haladhatja meg a talajban rendelkezésre álló Ns(tí) készlet <1hányadát; ha igen, akkor utóbbit a talajban bent kell hagyni. Nv(ti) >d-N s(ti) esetén N v(ti) = (d - 1)-Ns(ti) (10) 4.5 A terméshozam összefüggése az evapotranspi rációval és a nitrogén fogyasztással
