Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Benedek Pál: A Duna vízminőségéről

BENEDEK P.: A Duna vízminőségéről 201 Bulgária Csehszlovákia Jugoszlávia Magyarország Románia 9. ábra. A magyar Duna-szakasz fíOI^ hossz-szelvc• nye (VITUKI, 1981) (WHO, 1984, Benedek, Hammerton, 1985, Katona szerk. 1984). Kilépve a magyar Duna-szakaszról, fölöttünk zömében másod-(sőt Ausztriában néhány szakaszon első) osztályú a vízminőség. Sajnos az osztályozási módszerek, az analitikai eljárások, a vízminőségi jellemzők megválasztása (permanganát-fogyasztás, permanganátos 0

2-igény, dikromátos 0

2-igény) országonként eltérő és ezért még szomszéd államok között is nehézkes a határszelvény vízminőségi állapotának rögzítése. A kétoldalú szerződések ellenére is számos nemzetközi vízjogi kérdés nehezíti az együttműködést a vízgyűjtőn fekvő országok között. így elsősorban a szuverenitás klasszikus értelmezése, mely nem tűri idegen állam beavatkozását semmilyen, az ország felségterületén (politikai határain belül) elhatározott tevékenységgel szemben. Az ésszerű és méltányos vízhasználat — számos elméleti tanulmány ellenére —- még ma sem kapta meg a nemzetközi vízjog által is elfogadható, nagy nemzetközi szerződések körében felvehető értelmezését. Ez érthető, hiszen a felül fekvő országok minden olyan nemzetközi jogban elismert aktustól irtóznak, melyek 10. ábra. BOI, tarlóssági görbék 1979—1983 közötti átlagértékek alapján (VITUKI, 1984, 1985) alapul szolgálhatnának a vízmennyiség csökkentése vagy a vízminőség rontása miatti bármiiven kártérítési kötelezettségnek (EGE, 1984). Sok, főleg a WHO által szervezett összejövetel és tanácskozás (WHO, 1975, 1977. TJNDP!

WHO, 1982) után, 1985-ben a WHO két szakértője térképezte fel az egyes Duna menti államok Dunával kapcsolatos legjellemzőbb vízminőségi problémáit. Némi tájékoztatást erről a 8. táblázatban kapunk (Benedek, Hammerton, 1985). A bajor Duna-szaka8. táblázat A Dunával kapcsolatos vízminfís#RÍ problímák öt országban (Benedek, Hammerton, 1986) A fő gondot BOIj Növényvédő szerek okozó szennye- NO~ és bomlástermékeik zőanyagok PCB NO"! Nehézfémek vízben és üledékben Perzlsztons szerves szennyezők Trihalometán elővegyületek no; Szennyezett üledékek Szintetikus szerves vegyületek Nehézfémek Toxicitás általában Növényvédő szerek Trihalometán prekurzorok Módszertani problémák Egységes Irányelvek vízmlnősítéshez Szerves nilkroszennvezők kontrollja Mintavétel és -elemzés egységes módszerei Korszerű vízelőkészítés. Partlszflrósű vízbázisok védteriileteinek kialakítása. Rendkívüli szenynyezések előrejelzése, rehabilitáció Öntözővíz minősí- ] tése egészségre káros komponensek alapján