Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Horváth János–Karácsonyi Sándor–Scheuer Gyula: Az egri vízbázis fejlesztésének eredménye és tapasztalata
S che l le r Gy.— Schweitzer F.: A karsztos hegységek vízfolyásul 169 kapcsolására, mivel a mezőgazdasági műtrágyázás hatásaként a nitrátszennyezés veszélye megkérdőjelezi hasznosításukat. A vízmű jelenleg 1 kúttal üzemel Andornaktálya és Nagytálya kötötti területen ás a továbbiak (2 db) telepítése folyamatban van. Az A 1 jelű kút átlagos vízhozama másfél esztendő üzemelési tapasztalata szerint kb. 1300 m 3/d. Az üzemelés során rendszeresen ellenőrizték a víz nitráttartalmát és kedvezőtlen növekvő tendenciát nem mutattak ki, a kút ivóvíz minőségű vízzel szolgáltat. /. táblázat Az Egri vízbázisok igínybe vehető vízkészlete VÍZBÁZIS HELYE KITERMELT VÍZMENNYISÉG 1 m/d ) VÍZBÁZIS HELYE minim um maximum Petőfi tér 10 000 12 000 A Imcr 6 500 6 500 Északi vízmű 4 500 9000 Barátrét 3000 3 000 Andornak tdlya 1300 130C VÍZTERMELÉS ÖSSZESEN 25300 31800 2. kép. A barátréti vízmű 2. sz. kútja nyelőfelszíneken és az agyagpalára eső felszíni vízgyűjtő területeken egyaránt.A védelem biztosítása szempontjából előnyös, hogy a vízgyűjtő természetvédelmi területre — a Bükki Nemzeti Park területére — esik. A vízmű eddigi üzemelési tapasztalatai csak rövid időre kiterjednek a csapadékviszonyoktól függően kitermelhető vízhozam meghatározásához. Mindemellett az egy évet meghaladóan kitermelt átlagosan 3000 m 3/d vízhozam olyan jelentős természetes felszín alatti tározótér létére utal, amely lehetővé teszi, hogy a kutak esetenként mélyebb szintű megszívásával kiegyenlíthetők legyenek a Szikla-forrás hozam járásában korábban tapasztalt vízhozamingadozások (2. kép). 2.3 Eger déli vízmű A város vízellátásának további fejlesztése érdekében sor került az Eger-patak völgye alluviumának Andornaktálya alatti szakasza megkutatására is. A vízszerzési előmunkálat 1974 őszén kezdődött és 1976 végén fejeződött be. A vízkutatás célja volt tisztázni a vízadó rétegek elterjedését és kifejlődését, a szivárgási paramétereket, a folyamatosan kivehető vízmennyiséget és a vízminőségi, adottságot. A közel 100 km 2-nyi területen 138 db 20 m — átlagmélységű próbakutakká kialakított fúrás mélyült és többségük figyelőkútként megmaradt. Megállapítást nyert, hogy a feltárt területről kb. 40 000 m 3/d vízmennyiség termelhető ki 4 db vízműtelep kiépítésével. E rétegek igénybevétele 1983-tól ideiglenes jelleggel megvalósulóban van. A tapasztalatok alapján a vízminőség alakulásától függően kerülhet sor további víznyerő területek be2.4 A víztermelő kapacitásokat összefoglalóan értékelve megállapítható, hogy: — Eger város — jelenleg 5 víznyerő területtel rendelkezik és a víztermelési kapacitás a vízbázis növelésével emelkedett (1. táblázat). A város vízigénye viszont jelenleg az üzemelési tapasztalatok alapján — normál hétköznapon 25 000 m 3/d, csúcsfogyasztású napon 32 000 m 3/d. Az átlagos igényt a vízmű minden időszakban képes biztosítani, de a csúcsfogyasztású napok igényének kielégítésére viszont csak átlagos csapadékú években van lehetőség, csapadékszegény időszakban vízhiány jelentkezik (4. ábra). 1955 57 59 61 S3 55 67 6S V 73 75 77 79 81 83ßv] 4. ábra. Az egri vízmű vízkészletének alakulása 3. Vízhiány pótlása, fejlesztési elgondolások 3.1. A vízellátás érdekében elsőnek igénybe vett és mindeddig legjelentősebb vízbázisa a langyos forrásokra telepített Petőfi téri vízmű gyakorlatilag a teljes vízmennyiséget hasznosítja. E területen a források foglalásával és a vízkészlet igények sze-
