Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Horváth János–Karácsonyi Sándor–Scheuer Gyula: Az egri vízbázis fejlesztésének eredménye és tapasztalata
S che l le r Gy.—Sch we itzer F.: A karsztos hegységek vízfolyásul 165 Az egri vízbázis fejlesztésének eredménye és tapasztalata Horváth János Heves Megyei Vízmű Vállalat 3300 Eger, Münnich F. utca 4. Karácsonyi Sándor Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1088 Budapest, Reviczky utca 4., Scheuer Gyula Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1088 Budapest, Reviczky utca 4., Kivonat: Vízműveink sajátosságú, liogy a településfejlesztés velejárójaként a vízigények növekedéséhez igazodva a víztermelés ós elosztás is perspektivikus feladatot jelent. A közepes ós nagyobb településeinknél — a fejlődésük jelenlegi szakaszában — a vízigények 12— 20 óv alatt megkétszereződnek. Jelentősebb településeink között is kiemelt helyzetű Eger városa, ahol a vízbázisok igen sok sajátossága lehetőséget nyújt, általános érvényű tapasztalatok beszerzésére, melyek a következőkben csoportosíthatók: a) Eger város vízellátásának fejlesztése folyamatos feltárást ós vizsgálatot igényel újabb vízkészletek megismerése érdekében. b) A vízigények növekedését gyakorlatilag követő vízfeltárások — 3 különböző területről és — különböző fizikai ós kémiai tulajdonságú vízből biztosították. c) A vízszerzésnól meghatározó volt a terület hegységperemi jellege ós elsősorban a karsztosodott képződmények viszonylag kedvező vízszállító képessége. d) A területi adottságnak megfelelően szinte minden vízbázis kitermelhető vízkészlete a külső hatásoktól függ. Elsősorban a csapadék-utánpótlás alakulását érzékenyen követi. Kulcsszavak: vízműfejlesztés, vízbázisok, vízigény-növekedés, vízműkapacitások, vízkészletek 1. Bevezetés Vízmüveink sajátos adottága, hogy a településfejlesztés velejárójaként a vízigények növekedéséhez igazodva a víztermelés és elosztás növelése is perspektivikus feladatot jelent. A vízigények növekedésének alakulása kisebb településeknél szakaszos változással jelenik meg, míg a nagyobbaknál a kiegyenlítettség a jellemző. Közepes és nagyobb településeinknél — a fejlődésük jelenlegi, intenzív szakaszában—a vízigények 12—20 év alatt megkétszereződnek. A vízigény-növekedés általában — a települések létszámnövekedéséből, — a települések alapközművesítettségének változásából, — a magasabb közművesítés arányának növekedéséből és — az egyéb vízigények arányának emelkedéséből tevődik össze. A vízigények e folyamatos változásának összefüggésében a vízművek is egy fejlesztési folyamatban működnek. Mivel egy-egy fejlesztési szakasz rendszerint csak a jelen, de legfeljebb a közeitávlat vízigény-növekedésének kielégítését célozza meg, ill. követi, a bővítési feladatok időszakaszosan vagy folyamatosan jelentkeznek. A vízellátás fejlesztésének a vízbázisnövelés — a vízszerzés — a kiinduló, megalapozó tevékenysége. Hazai jelentősebb településeink között is kiemelt helyet foglal Eger városa, amelynél a vízen ^ ® A víz bázisok helye 1. ábra. Az egri víznyerő területek helyszínrajza. 7. Petőf i téri vízmű. 2. Almári vízmű. 3. Északi vizmű. 4. Barátréti vízmű. 5. Déli vízmű. A. felszínközeli folyóvízi üledékek. B. negyedkori rétegek általában C. karsztos kőzetek a fel-
